A vihar.
Faith szemszöge:
Miután Harryvel kibeszéltünk mindent,hallottuk,hogy a srácok megérkeztek.
-Na jó,én lépek.Segitek behozni a srácoknak a dolgokat.És nekem aztán ne szomorkodj!-mosolygott Hazz,és arcon puszilt.Én visszamosolyogtam.Megfogta az üres poharakat,majd kitolatott az ajtón.Ezt megvigyorogtam.Odasétáltam az ablakhoz,és kinéztem.Szó szerint megijedtem a fekete felhők láttán.Nagyon nem szeretem a viharokat.Nagyon nem...
Harry szemszöge:
Elköszöntem Faith-től,majd kimentem a szobályából.A fiúk vagy húsz teli csomaggal,szatyorral állitottak be.
-Heló skacok!-nevettem.-Hagytatok egyáltalán valamit a bevásárló központból?-ekkor beállitott Niall tiz csomag kajával,ami látszólag a Nandos-ból volt.
-Nem!Nem maradt semmi!-röhögött Zayn.
-Várjatok,segitek!-mosolyogtam.Mindent bepakoltunk a konyhába,majd leültünk a tévé elé.Louis ügyködött valamit a telefonján,majd lezárta.
-Faith merre van?-kérdezte,és halványan elmosolyodott.
-Faith fent van.Elég rosszul érezte magát.-biggyesztettem le szám szélét.
-Mi?Miért?-kérdezte Louis,és hangját fennébb emelte.
-Szegénynek nagyon hiányzik a legjobb baratnője...
-Ana.
-..és eléggé el volt szontyolodva.Nagyon sajnáltam,de beszéltünk és megnyugodott.-mondtam,mire Louis kifújta a levegőt.
-Azért megyek beszélek vele.-bólintottam.Louisnak ennyire fontos lenne Faith?Megértem,mert unokatestvérek,de Lou akkor is furán viselkedik..
Louis szemszöge:
Siettem Faith-hez,mert hallottam,hogy szomorú volt.Nem szeretem ha ő szomorú.Amikor beléptem az ajtón,Faith épp rendezkedett a bőröndje körül.
-Szia.-mondtam.-Mizu?
-Hát gondoltam kezdek összeszedni,mivel hamarosan indulunk.-mondta,majd rám nézett és valami tényleg nem volt rendben.
-Hallottam gond van.Mesélj.-gugoltam le mellé,és a vállára tettem a kezem.Ő nagyot sóhajtott.
-Ana.Eléggé rossz nélküle.-szomorodott el.Én elgondolkodtam,majd megszólaltam.
-Figyu,mi lenne,ha ő is eljönne velünk Londonba?-vigyorogtam.
-Tényleg?-vidult fel az arca.
-Persze.-kacsintottam.
-De szeretlek,Louis!-mondta,majd a nyakamba ugrott,és ledöntött a földre.
-Héé!-nevettem.
-Bocsi,csak hát..örülök!-vigyorgott.
-Én pedig annak,hogy te örülsz...Na oké,még beszélünk mert Paul hivott,hogy menjek el hozzá,mert szeretne valamit mondani.És ha haza jövök,iderendeljük Ana-t.Rendben?
-Rendben.-mosolygott.Majd kiléptem az ajtón.Imádok Faith-nek örömet szerezni!
Faith szemszöge:
Louis elment Paul-hoz valamiért,Niall valamilyen sport órára ment,Zayn találkozott egy rokonával,Liam edzőteremben volt.Megint csak Harrynek nincs dolga.Fura..
Hazz azt hiszem a konyhában ügyködött,amikor hatalmas vihar lett.Villámlás,mennydőrgés,minden.
.jpg)
Eddig nyugodtan ültem az ágyamban,de mikor már hatalmas mennydörgéseket hallottam,kezdtem fészkelődni.Kis korom óta utálom a viharokat,mert már akkor megrémitettek.Nem,én nem akarom,hogy essen!Ekkor villámlott egy óriásit és az egész szobát bevilágitotta a fénye.Nagyon nem tettszett.Ebben a percben még egy hatalmasabb villámlás jött és egy akkora dörgés követte,hogy a föld is beleremegett.Valami nagyot szikrázott és kiverte a lakosztályban a biztositékot.Minden elsötétült.Nagyot sikitottam..
Harry szemszöge:
Épp a konyhában csináltam kávét az útra,amikor hatalmas villámlásokat láttam és mennydörgést hallottam.Elég durva volt.A kávéfőző gép leállt és kint mintha szikrázni láttam volna valamit.Ebben a pillanatban minden fény kihunyt a lakosztályban.Ledermedtem és sikitást hallottam.Tudtam ki volt az.Faith hangját hallottam.Elkezdtem szaladni a szobálya felé és ekkor láttam,hogy nyilik az ajtó és Faith rohan ki rajta.
-Harry,én nem akarom!-kiáltott.Ekkor odaértem hozzá,átkaroltam nyakát és magamhoz szoritottam.Faith teljes teste reszketett,a hangja remegett és ő meg zokogott.A szivembe kést döftek.Én csak szorosan öleltem Faith-et,és soha de soha nem akartam elengedni.Mért félhet ennyire a vihartól?...Csak álltunk a sötétben és hallgattuk a mennydörgéseket.Egyszer csak egy hatalmasat villámlott,és Faith megremegett.
-Nyugodj meg.-súgtam a fülébe.Majd ölbe vettem,belepusziltam a hajába és bevittem a szobámba.Finoman letettem az ágyamra,majd betakargattam.Odasétáltam az ablakhoz.Kint csak úgy pusztitott a vihar.Nagy nehezen elhúztam a sötétitőt,hogy a villámok fénye ne szűrődjön be.Még mindig vak sötét volt..Befeküdtem az ágyba Fait mellé,hogy nyugodjon meg. Betakartam magunkat,és őt odahúztam magamhoz.Meg akartam védeni..Játszodtam hajával,és suttogtam neki a ,,Little Things,,-et,hogy ne sirjon.Dalomba sokszor beleszólt a mennydörgés.Faith ilyenkor jobban hozzámbújt.Mikor megszűnt gyors reszketése,elhatároztam,hogy megtöröm a csendet köztünk.
-Ne félj hercegnő,itt vagyok...Én itt vagyok neked,és örökké itt leszek.Nem engedem,hogy bajod essen.Rendben?-és magam felé forditottam.Halványan csak,de láttam gyönyörű.megtört arcát.
-Rend..ben.-remegett Faith hangja,és néha elcsuklott.Szeretem őt ,mindennél jobban.És félek,hogy ezt nem tudom sokáig magamba tartani.Csak feküdtünk egymással szemben,én meg szorosan szoritottam magamhoz őt.Tiz perccel később megszünt a villámlás,de dörgést még mindig hallottunk.Fait meg már nem zokogott annyira.
-Mért félsz igy a vihartól Faith?-kérdeztem.
-Túl hosz..szú az ide.-mondta erőtlenül.
-Jól tudod,hogy nekem mindig van rád időm.-mosolyogtam.
-Hát,ez még akkor volt,amikor kicsi voltam.Szerettem az esőt.Megnyugtatott,de nem az ilyen változatát.-mondta lassan.Ekkor dörgött egyet és ő összeszoritotta ajkait,de folytatta.Ő nagyon erős lány.Ezért is csodálom még annyira.-Kint szaladgáltam Louval,ernyővel a kezünkben.Nagyon vicces volt....amig el nem durvult az idő..Louis beszaladt a házba.Én ezt nem vettem észre.Akkor is ekkora vihar kerekedett.Egy fa mellett álltam és anya kiabált nekem,hogy hamar menjek be,mert hanem bajom eshet..Nem hallottam,mert a dörgések eltompitották hangját.Ekkor egy hatalmas fehér villám csapott belle a fába ami mellett álltam.Kiütött a tűz és innen már nem emlékszem semmire.A tüz felégette a környező területeket és ezzel együtt a házunk is.El is kellett költöznünk.Másnap reggel pedig egy korházban ébredtem,tele égési sérülésekkel.-itt sirni kezdett.-Hosszú idő telt el mig a sebeim begyógyultak,de ezzel együtt viszont az emlékeim nem fognak eltűnni..Louis is emlékszik erre a napra,ő is fél.Most nem tudom,hogy hol van,de nem akarom,hogy neki is baja essen!-emelte fel a hangját.Ámulattal néztem rá.-Ha az orvosok nem lépnek közbe értem,én már..-ebbe a mondatba beleborzongtam.
-Shh..Nem Faith,te egy erős lány vagy.Lounak pedig nem fog baja esni,és tudod mért nem?Mert bátor és meg tudja védeni magát és most biztos azon van,hogy hamar ideérjen és téged is megóvjon.-mosolyogtam.-És addig itt vagyok én neked.És téged csakis a testemen keresztül bánthatnak.Szeretlek Faith!-suttogtam és hosszasan megpusziltam.
-Én is téged.-mondta könnyezve.-Ha te nem lennél,már rég végem volna.-suttogta.Már csak esett odakint és a halk eső hatására mind ketten lassan,de megnyugodtunk..
Zayn szemszöge:
Épp egy rég nem látott unokatestvéremmel ebédeltem amikor a vihar szörnyű nagy lett.A lámpák kikapcsoltak és az vendéglő zene gépe is.Azt mondták nyugodjunk meg,csak az áram ment el.Mi nem féltünk,nem is nagyon érdekelt.Csak ettünk tovább.Mókás volt egy rég nem látott rokonnal tiszta sötétben ebédelni..
Niall szemszöge:
A sport terem felé vettem az irányt,amikor villámlani kezdett.A teremhez egy lift segitségével lehetett csak feljutni.Amikor kinyilt az ajtó egy finoman szólva testesebb öregnénit pillantottam meg.Persze azonnal felismert.Amikor elindult a lift,Sara(mert igy hivták a nőt) sokat kérdezősködött a bandáról meg mindenről,akár egy őrült tinilány.Ekkor megállt a lift,és lekapcsolódtak a villanyok.
-Ó várj csak kisfiam!Hadd vegyek elő egy nóteszt,hogy jegyezzem le a tulajdonságainkat.(Jelzem,vak sötét volt :D)Biztos lesz bennünk sok-sok közös.-nevetett furán.-Igy jobban megismerhetjük egymást!-ekkor kotorászni kezdett.
-Remek..-mondtam erőltetetten.
Liam szemszöge:
Épp az edzőteremben foglalatoskodtam,amikor elvették a villanyt.Kint borzasztó nagy vihar dúlt.Sötétben nem volt mit csináljak sem én,sem a haverjaim.Előkaptuk a telefonjainkat és Pou-zni kezdtünk.Nem,kicsit sem volt vicces :D..
Louis szemszöge:
Paulnál voltam,aki közölte velem,hogy a repülőgép éjszaka indul,mert törölték a járatunkat a vihar miatt.Elég hamar hazaértem.Még a vihar bedurvulása előtt.Amikor dörögni meg villámlani kezdett,előtört belőlem egy emlék,és a szivem helyben összeszorult.Sietni akartam,mert tudtam,hogy Faith nagyon retteghet.Éreztem.Még mindig ott van előttem a kép,ahogy fekszik a műtőasztalon és az orvosok az életéért küzdenek...Nem!Ezt nem engedem!Siettem a lakosztályunkhoz,ami nehéz volt,mert a liftet lezárták,igy a lépcsőn kellett mennem.Amikor felértem,kinyitottam az ajót.Ahogy beléptem a villanyok felkapcsolódtak,és hallottam,ahogy a liftek elindulnak lefelé,meg felfelé.Egésy Los Angeles sötét volt.Most újra lehetett látni.Az eső már csak halkan esett.Lerugtam cipőmet,és bementem Faith szobájába,de hűlt helyét találtam,majd minden többi szobába bementem,de sehol senki,se Faith,se Hazz.Végül Harry szobája maradt.Ahogy benyitottam egy fura látvány fogadott,ami eléggé letablózott...
Miután Harryvel kibeszéltünk mindent,hallottuk,hogy a srácok megérkeztek.
-Na jó,én lépek.Segitek behozni a srácoknak a dolgokat.És nekem aztán ne szomorkodj!-mosolygott Hazz,és arcon puszilt.Én visszamosolyogtam.Megfogta az üres poharakat,majd kitolatott az ajtón.Ezt megvigyorogtam.Odasétáltam az ablakhoz,és kinéztem.Szó szerint megijedtem a fekete felhők láttán.Nagyon nem szeretem a viharokat.Nagyon nem...
Harry szemszöge:
Elköszöntem Faith-től,majd kimentem a szobályából.A fiúk vagy húsz teli csomaggal,szatyorral állitottak be.
-Heló skacok!-nevettem.-Hagytatok egyáltalán valamit a bevásárló központból?-ekkor beállitott Niall tiz csomag kajával,ami látszólag a Nandos-ból volt.
-Nem!Nem maradt semmi!-röhögött Zayn.
-Várjatok,segitek!-mosolyogtam.Mindent bepakoltunk a konyhába,majd leültünk a tévé elé.Louis ügyködött valamit a telefonján,majd lezárta.
-Faith merre van?-kérdezte,és halványan elmosolyodott.
-Faith fent van.Elég rosszul érezte magát.-biggyesztettem le szám szélét.
-Mi?Miért?-kérdezte Louis,és hangját fennébb emelte.
-Szegénynek nagyon hiányzik a legjobb baratnője...
-Ana.
-..és eléggé el volt szontyolodva.Nagyon sajnáltam,de beszéltünk és megnyugodott.-mondtam,mire Louis kifújta a levegőt.
-Azért megyek beszélek vele.-bólintottam.Louisnak ennyire fontos lenne Faith?Megértem,mert unokatestvérek,de Lou akkor is furán viselkedik..
Louis szemszöge:
Siettem Faith-hez,mert hallottam,hogy szomorú volt.Nem szeretem ha ő szomorú.Amikor beléptem az ajtón,Faith épp rendezkedett a bőröndje körül.
-Szia.-mondtam.-Mizu?
-Hát gondoltam kezdek összeszedni,mivel hamarosan indulunk.-mondta,majd rám nézett és valami tényleg nem volt rendben.
-Hallottam gond van.Mesélj.-gugoltam le mellé,és a vállára tettem a kezem.Ő nagyot sóhajtott.
-Ana.Eléggé rossz nélküle.-szomorodott el.Én elgondolkodtam,majd megszólaltam.
-Figyu,mi lenne,ha ő is eljönne velünk Londonba?-vigyorogtam.
-Tényleg?-vidult fel az arca.
-Persze.-kacsintottam.
-De szeretlek,Louis!-mondta,majd a nyakamba ugrott,és ledöntött a földre.
-Héé!-nevettem.
-Bocsi,csak hát..örülök!-vigyorgott.
-Én pedig annak,hogy te örülsz...Na oké,még beszélünk mert Paul hivott,hogy menjek el hozzá,mert szeretne valamit mondani.És ha haza jövök,iderendeljük Ana-t.Rendben?
-Rendben.-mosolygott.Majd kiléptem az ajtón.Imádok Faith-nek örömet szerezni!
Faith szemszöge:
Louis elment Paul-hoz valamiért,Niall valamilyen sport órára ment,Zayn találkozott egy rokonával,Liam edzőteremben volt.Megint csak Harrynek nincs dolga.Fura..
Hazz azt hiszem a konyhában ügyködött,amikor hatalmas vihar lett.Villámlás,mennydőrgés,minden.
.jpg)
Eddig nyugodtan ültem az ágyamban,de mikor már hatalmas mennydörgéseket hallottam,kezdtem fészkelődni.Kis korom óta utálom a viharokat,mert már akkor megrémitettek.Nem,én nem akarom,hogy essen!Ekkor villámlott egy óriásit és az egész szobát bevilágitotta a fénye.Nagyon nem tettszett.Ebben a percben még egy hatalmasabb villámlás jött és egy akkora dörgés követte,hogy a föld is beleremegett.Valami nagyot szikrázott és kiverte a lakosztályban a biztositékot.Minden elsötétült.Nagyot sikitottam..
Harry szemszöge:
Épp a konyhában csináltam kávét az útra,amikor hatalmas villámlásokat láttam és mennydörgést hallottam.Elég durva volt.A kávéfőző gép leállt és kint mintha szikrázni láttam volna valamit.Ebben a pillanatban minden fény kihunyt a lakosztályban.Ledermedtem és sikitást hallottam.Tudtam ki volt az.Faith hangját hallottam.Elkezdtem szaladni a szobálya felé és ekkor láttam,hogy nyilik az ajtó és Faith rohan ki rajta.
-Harry,én nem akarom!-kiáltott.Ekkor odaértem hozzá,átkaroltam nyakát és magamhoz szoritottam.Faith teljes teste reszketett,a hangja remegett és ő meg zokogott.A szivembe kést döftek.Én csak szorosan öleltem Faith-et,és soha de soha nem akartam elengedni.Mért félhet ennyire a vihartól?...Csak álltunk a sötétben és hallgattuk a mennydörgéseket.Egyszer csak egy hatalmasat villámlott,és Faith megremegett.
-Nyugodj meg.-súgtam a fülébe.Majd ölbe vettem,belepusziltam a hajába és bevittem a szobámba.Finoman letettem az ágyamra,majd betakargattam.Odasétáltam az ablakhoz.Kint csak úgy pusztitott a vihar.Nagy nehezen elhúztam a sötétitőt,hogy a villámok fénye ne szűrődjön be.Még mindig vak sötét volt..Befeküdtem az ágyba Fait mellé,hogy nyugodjon meg. Betakartam magunkat,és őt odahúztam magamhoz.Meg akartam védeni..Játszodtam hajával,és suttogtam neki a ,,Little Things,,-et,hogy ne sirjon.Dalomba sokszor beleszólt a mennydörgés.Faith ilyenkor jobban hozzámbújt.Mikor megszűnt gyors reszketése,elhatároztam,hogy megtöröm a csendet köztünk.
-Ne félj hercegnő,itt vagyok...Én itt vagyok neked,és örökké itt leszek.Nem engedem,hogy bajod essen.Rendben?-és magam felé forditottam.Halványan csak,de láttam gyönyörű.megtört arcát.
-Rend..ben.-remegett Faith hangja,és néha elcsuklott.Szeretem őt ,mindennél jobban.És félek,hogy ezt nem tudom sokáig magamba tartani.Csak feküdtünk egymással szemben,én meg szorosan szoritottam magamhoz őt.Tiz perccel később megszünt a villámlás,de dörgést még mindig hallottunk.Fait meg már nem zokogott annyira.
-Mért félsz igy a vihartól Faith?-kérdeztem.
-Túl hosz..szú az ide.-mondta erőtlenül.
-Jól tudod,hogy nekem mindig van rád időm.-mosolyogtam.
-Hát,ez még akkor volt,amikor kicsi voltam.Szerettem az esőt.Megnyugtatott,de nem az ilyen változatát.-mondta lassan.Ekkor dörgött egyet és ő összeszoritotta ajkait,de folytatta.Ő nagyon erős lány.Ezért is csodálom még annyira.-Kint szaladgáltam Louval,ernyővel a kezünkben.Nagyon vicces volt....amig el nem durvult az idő..Louis beszaladt a házba.Én ezt nem vettem észre.Akkor is ekkora vihar kerekedett.Egy fa mellett álltam és anya kiabált nekem,hogy hamar menjek be,mert hanem bajom eshet..Nem hallottam,mert a dörgések eltompitották hangját.Ekkor egy hatalmas fehér villám csapott belle a fába ami mellett álltam.Kiütött a tűz és innen már nem emlékszem semmire.A tüz felégette a környező területeket és ezzel együtt a házunk is.El is kellett költöznünk.Másnap reggel pedig egy korházban ébredtem,tele égési sérülésekkel.-itt sirni kezdett.-Hosszú idő telt el mig a sebeim begyógyultak,de ezzel együtt viszont az emlékeim nem fognak eltűnni..Louis is emlékszik erre a napra,ő is fél.Most nem tudom,hogy hol van,de nem akarom,hogy neki is baja essen!-emelte fel a hangját.Ámulattal néztem rá.-Ha az orvosok nem lépnek közbe értem,én már..-ebbe a mondatba beleborzongtam.
-Shh..Nem Faith,te egy erős lány vagy.Lounak pedig nem fog baja esni,és tudod mért nem?Mert bátor és meg tudja védeni magát és most biztos azon van,hogy hamar ideérjen és téged is megóvjon.-mosolyogtam.-És addig itt vagyok én neked.És téged csakis a testemen keresztül bánthatnak.Szeretlek Faith!-suttogtam és hosszasan megpusziltam.
-Én is téged.-mondta könnyezve.-Ha te nem lennél,már rég végem volna.-suttogta.Már csak esett odakint és a halk eső hatására mind ketten lassan,de megnyugodtunk..
Zayn szemszöge:
Épp egy rég nem látott unokatestvéremmel ebédeltem amikor a vihar szörnyű nagy lett.A lámpák kikapcsoltak és az vendéglő zene gépe is.Azt mondták nyugodjunk meg,csak az áram ment el.Mi nem féltünk,nem is nagyon érdekelt.Csak ettünk tovább.Mókás volt egy rég nem látott rokonnal tiszta sötétben ebédelni..
Niall szemszöge:
A sport terem felé vettem az irányt,amikor villámlani kezdett.A teremhez egy lift segitségével lehetett csak feljutni.Amikor kinyilt az ajtó egy finoman szólva testesebb öregnénit pillantottam meg.Persze azonnal felismert.Amikor elindult a lift,Sara(mert igy hivták a nőt) sokat kérdezősködött a bandáról meg mindenről,akár egy őrült tinilány.Ekkor megállt a lift,és lekapcsolódtak a villanyok.
-Ó várj csak kisfiam!Hadd vegyek elő egy nóteszt,hogy jegyezzem le a tulajdonságainkat.(Jelzem,vak sötét volt :D)Biztos lesz bennünk sok-sok közös.-nevetett furán.-Igy jobban megismerhetjük egymást!-ekkor kotorászni kezdett.
-Remek..-mondtam erőltetetten.
Liam szemszöge:
Épp az edzőteremben foglalatoskodtam,amikor elvették a villanyt.Kint borzasztó nagy vihar dúlt.Sötétben nem volt mit csináljak sem én,sem a haverjaim.Előkaptuk a telefonjainkat és Pou-zni kezdtünk.Nem,kicsit sem volt vicces :D..
Louis szemszöge:
Paulnál voltam,aki közölte velem,hogy a repülőgép éjszaka indul,mert törölték a járatunkat a vihar miatt.Elég hamar hazaértem.Még a vihar bedurvulása előtt.Amikor dörögni meg villámlani kezdett,előtört belőlem egy emlék,és a szivem helyben összeszorult.Sietni akartam,mert tudtam,hogy Faith nagyon retteghet.Éreztem.Még mindig ott van előttem a kép,ahogy fekszik a műtőasztalon és az orvosok az életéért küzdenek...Nem!Ezt nem engedem!Siettem a lakosztályunkhoz,ami nehéz volt,mert a liftet lezárták,igy a lépcsőn kellett mennem.Amikor felértem,kinyitottam az ajót.Ahogy beléptem a villanyok felkapcsolódtak,és hallottam,ahogy a liftek elindulnak lefelé,meg felfelé.Egésy Los Angeles sötét volt.Most újra lehetett látni.Az eső már csak halkan esett.Lerugtam cipőmet,és bementem Faith szobájába,de hűlt helyét találtam,majd minden többi szobába bementem,de sehol senki,se Faith,se Hazz.Végül Harry szobája maradt.Ahogy benyitottam egy fura látvány fogadott,ami eléggé letablózott...
Jajj nagyon jó! <33
VálaszTörlésRemélem hamar jön a köviiii! ;) :***