8.Rész (P.Anitának:X)

                         Nem akarom,hogy szomorú légy...

Faith szemszöge:
    Este már elég keső volt,amikor beálltam a tus alá,és kezdtem magamra folytatni a forró vizet.Majd miután végeztem, felkaptam magamra a hálóingem,és kimentem a szobámba.Előkészitettem a másnapi ruhámat,és gondoltam,hogy felnézek twitterre,amikor kopogtak.Én amolyan ,,ki lehet az ilyen későn,, fejet vágtam,de mégis kimentem és kinyitottam az ajtót.Harry állt ott.Olyan férfias és aranyos volt,hogy az már fájt.
-Szia Faith.-mondta.És azzal a gyönyörű zöld szemeivel rám nézett.
-Szia.-mosolyogtam vissza.
-Csak...azért jöttem,hogy jó éjt kivánjak neked.-mondta Harry.Hát itt olvadoztam,annyira édes volt.
-Értem.Neked is jó éjt.-válaszoltam.Ő nem mondott semmit,csak nézett a szemembe és féloldalasan mosolygott.Ilyent még fiú szemében nem láttam.Majd becsuktam az ajtót és nekidőltem.Harryt csupán egy napja ismerem,de akkor mik ezek a hülye érzelmek?..
...
Másnap reggel nagyon kipihenten ébredtem.Ránéztem az órára,ami kilencet mutatott.Még lustiztam kicsit(ez soha nem maradhat el),majd felültem és körbenéztem.Még mindig nem hiszem el milyen gyönyörű ez a szoba.Az iPhone-om rezegni kezdett.Volt egy üzenetem.

,,Szia!Tegnap kinyomtál és nagyon nem tettszett!És persze nem mentünk sehova!!Valaki mással voltál?,,-Raymond.

Nagyszerű,már megint Ray.Úgy csinál mintha a pasim lenne,vagy nem  is tudom én.Nem irtam vissza,és a telefont visszatettem a éjjeli szekrényre.Még mindig álmos fejjel sétáltam a tükör elé.Kicsit megijedtem.A hajam akár egy szénakazal.
-Na ezen segiteni kell!-mondtam ijedezve..Miután elintéztem reggeli tennivalóimat.Kinyitottam a bőröndöm,és kerestem egy elviselhető összeállitást.

Eszembe jutott,hogy még mindig álmos vagyok.
-Tipikus én.-nevettem magamban.Visszadőltem kicsit..

Harry szemszöge:
      Reggel csodásan ébredtem.A másnaposság már teljesen eloszlott.Felültem és a hátam neki támasztottam egy párnának.Elgondolkoztam és egyből ő jutott az eszembe.Faith..Újra elmosolyogtam magam.Ez nem én vagyok.Engem a lányok sohasem érdekeltem nagyon.Mindig is magasról tettem a véleményükre.De tegnap este fordult velem a világ.Szerelmes lettem első látásra..-újra csak vigyorogtam.

Louis szemszöge:
       Este jól aludtam és ki is pihentem magam.Fel voltam kelve,mégis csukott szemmel gondolkodtam.Annyira örülök,hogy Faith-et újra a közelemben tudhatom.Ő nekem nagyon sokat jelent.Nagyon-nagyon sokat.Nem akarom elvesziteni,vagy hogy valaki elvegye tőlem.Tudom,hogy hülyén hangzik,de ez az igazság..
Miután rendbe szedtem magam kimentem a szobából.Még nagyon senki nem volt kint.Csak fél tiz van.Faith ajtója be volt csukva,nem akartam megzavarni.Hazzáé viszont résnyire nyitva volt.Kopogtam egyet majd beléptem.
-Jó reggelt tesó!-mosolyogtam.
-Reggelt!-mondta Harry,és csak úgy vigyorgott maga elé.Fura.
-A másnaposság után hirtelen ilyen jó kedved lett?-kérdeztem meglepetten.
-Úgy tűnik.-válaszolta röviden.
-Jól van,akkor hagylak is készülődni.
-Rendi.-mosolygott.

Na jó,ez fura volt.Hazzt még nem láttam igy.Gondoltam meglesem Faith-et.Mikor beléptem hozzá,teljesen elolvadtam.Faith nagyon aranyosan aludt.Befeküdtem mellé és néztem őt.Gyönyörű unokatestvérem van.Unokatestvér...Mért kell az unokatestvéremnek lennie?..Ekkor mocorogni kezdett és szuszogott egy mélyet.Homlokon pusziltam,mire kinyitotta kék szemeit.
-Szia.-suttogtam.
-Szia.-mondta,és hozzám bújt.Nagyon jó volt érezni a közelségét.
-Látom visszaaludtál..-mosolyogtam rá.
-Igen,túl korán keltem.
-Korán?Te?-nevettem.-Lehetetlen.
-Nekem is szabad nem?-vigyorgott.
-Persze,hogy szabad.-néztem szemeibe.-Na jó.-sóhajtottam.-Elmegyek hozok valami kaját.
-Rendben.-mosolygott,mint egy aranyos kislány.Nagyon édes volt.Felült a karjaim közül,és én elindultam kifelé az ajtón.
-Hé bátyó.-szólt utánnam.Én megfordultam,mire elmosolyodott.
-Szeretlek.-mondta.
-Én is téged.-válaszoltam,majd kimentem a szobából.

Faith szemszöge:
      A fiúk elmentek vásárolni kaját,meg ilyensmiket.Mármint Lou,Zayn,Niall és Liam.Harryt ma még nem láttam..Bent laptopoztam a szobámban,és Ana-val beszélgettem kamerán.Borzasztóan hiányzik.Annyira,hogy azt nem lehet elképzelni.Nagyon szeretnék vele lenni.Ő mindent megért,és vele mindenről lehet beszélni.Nagyon szeretem.Ekkor valaki kopogott.
-Még beszélünk.-mondtam.-Hiányzol.-és mutattam neki egy szivet.
-Te is Hope!-és egy puszit küldött.Ekkor eltűnt a képernyőröl és nekem kihullt egy könnycsepp a szememből.Lehet,ha fura,hogy egy nap után hiányzik,de mi minden nap találkozunk,és öt éves korom óta ismerem.Megint kopogtak.
-Gyere.-mondtam és megtöröltem a szemem.
-Jó reggelt!-jött be Harry,és melegen mosolygott.Két pohár kakaó volt a kezében,aminek legbelül nagyon megörültem.
-Szia.-mondtam még mindig szomorúan.Ez neki feltünt mert az arcáról eltűnt a mosoly.
-Csak nem sirtál?-kérdezte megijedve.Lerakta a poharakat az éjjeli szekrényre és leült mellém.
-Jaj..én nem.Csak..nagyon hiányzik a legjobb barátnőm...Tudom,hogy csak egy napja nem láttam,de mi nagyon közel állunk egymáshoz..-szipogtam és öntöttem ki lelkemet.Mondandóm végére már nagy számra potyogtak könnyeim.Harry csak nézett fájdalmas arccal,majd kitárta karjait.
-Gyere ide hozzám,te kis butus.-mondta.Mire én odabújtam mellé és ő szorosan magához ölelt.Nagyon örültem,hogy van valaki,aki támogat.Mintha már sok ideje ismerném Harryt.Állát fejemre helyezte és kezével simogatott.
-Nem akarom,hogy szomorú légy..Ne sirj.-mondta mosolyogva,és finoman megcsipte az arcom.Erre elmosolyogtam magam.Jól esett a közelsége.
-Na látod,máris jobb!-nézett a szemembe.Az ő szeme nagyon szép,és amikor mosolyog gödröcskék vannak az arcán.
-Köszönöm.-mondtam,és megöleltem a nyakát.Ő kezeivel körbefonta a derekam és a vállamba bújt.
-Bármikor Faith.Még pár pillanatig igy maradtunk,majd Harry szólalt meg.
-Kérsz kakaót?-mutatott a poharak felé.-Neked is hoztam.-mosolygott.
-Persze.Imádom a kakaót!
-Te is?-kérdezte vidáman.-Pont olyan vagy mint Louis.Erre vigyorogtam egyet,majd beleittam a kakaóba.Láttam,ahogy Harry féloldalasan rám mosolyog,majd ő is inni kezdett.

Harry szemszöge:
          A fiúk mondták,hogy elmennek kaját venni,meg ilyenek.Én nem akartam menni.Inkább szerettem volna beszélni Faith-el.Nagyszerű.Megint egyedül mosolygok.Gondoltam csinálok magamnak és Faith-nek kakaót.Annyira szeretem,mindig ezt iszom.Amikor elkészültem elindultam Faith szobája felé.Kopogtam,mert nem szerettem volna rányitni,megijeszteni vagy ilyensmi.Hallottam,hogy beszél valakivel kamerán keresztül.Megvártam mig végez,majd ismét kopogtam.
-Gyere.-mondta.Mikor rátettem kezem a kilincsre,újra előjöttek a pillangóim.
-Jó reggelt!-léptem be a szobába,és máris jobb kedvem lett,amikor megpillantottam.De ekkor észrevettem,hogy valami nem stimmel.Faith a szemét törölgette,és megtörve ült az ágyon.A szivem szorult össze..
-Szia.-mondta szomorúan.A világon ez az eddigi legroszabb érzésem.Őt szomorúnak látni..Nem engedem,hogy ilyen állapotban legyen.
-Csak nem sirtál?-kérdeztem,és féltem a választol.A kakaót letettem és leültem mellé.Szeretem érezni,hogy a közelemben van.
-Jaj..én nem.Csak..nagyon hiányzik a legjobb barátnőm...Tudom,hogy csak egy napja nem láttam,de mi nagyon közel állunk egymáshoz..-mire Faith elmondott mindent,már sirt.Csak néztem rá és úgy érezte,meg kell akadályoznom,hogy rosszul érezze magát.Olyan aranyos volt,ahogy elmondta,hogy mennyire szoros a kapcsolatuk a barátnőjével.Faith érző lélek.Borzasztóan sajnáltam..
-Gyere ide hozzám,te kis butus.-mondtam.Mire felém kezdett közeledni,és hozzám bújt.Én magamhoz öleltem és azt éreztem,hogy soha nem akarom,hogy innen elmenjen.Örültem,hogy biztonságban tudhatom..a karjaim közt.Szegény,még mindig zaklatott volt,ezért fejére támasztottam ajkam,és simogatni kezdem a hátát.
-Nem akarom,hogy szomorú légy..Ne sirj.-vigasztaltam mosolyogva.Finoman megcsiptem puha arcát,mire elmosolyodott.Már én is jobban éreztem magam.
-Na látod,máris jobb!-néztem meseszép szemeibe.
-Köszönöm.-mondta,és megölelt.Talán ez esett a legjobban.Azt hiszem el is pirultam.Finom illata kényeztetett.Dereka köré helyeztem karomat,és úgy szoritottam magamhoz.Úgy éreztem szeretem őt.Nagyon.
-Bármikor Faith.-csak ennyit tudtam mondani.Még pár percig igy voltunk,majd megkérdeztem.
-Kérsz kakaót?Neked is hoztam.-mosolyogtam rá.
-Persze.Imádom a kakaót!-mondta kedvesen.
-Te is?-kérdeztem rá vidáman.-Pont olyan vagy mint Louis.-mondtam,mire elvigyorodott.Majd beleivott a pohárba.Én féloldalasan rámosolyogtam és inni kezdtem.
...Egész életemben hálát fogok adni azért,hogy megismerhettem.