18.Rész

                                              -Majd én!

Faith szemszöge:
             Nem tudom,mi történt velem.Senkinek nem kivánom ezt az érzést.Borzasztó volt...Azon kaptam magam,hogy eszméletemnél vagyok.Hangokat hallottam.Zene lehetett..Nagyon csendes volt,ezért ebben az állapotban igazi kihivás volt,hogy megállapitsam,mit is hallok.A hang erősödni kezdett,és én rájöttem,hogy ezek a dallamok gitárhoz tartoznak.Ezért nagyon büszke voltam magamra.Imádom a gitárokat,kiskorom óta játszom rajtuk.
Ekkor éneklést hallottam.Ezt a hangot mind közül felismerném.Harry volt az.

Élőben sokkal szebb volt a hangja.Ki akartam nyitni a szemem,hogy megbizonyosodjak róla,hogy ő van itt mellettem.De mintha rá nehezedett volna valami a szemhélyamra,nem tudtam megtenni ezt a lépést...Gyönyörű  volt a dal,ezért is szomorodtam el,amikor véget ért..
-Hercegnőm,ne haggy itt..már belefáradtam az egyedüllétbe..-hallottam meg Harryt.Erre a mondatra elérzékenyültem.Ezt még fokozta az a forró puszi,amit kaptam.
Egyszerre rettenetesen elkezdett fájni a gerincem,a hasam,és a karjaim tájéka.Egyből kipattant a szemem,és sok könnycsepp gördült le az arcomon.Szemben találtam magam Harry könnyes szemeivel.Csak bámultuk egymást..Fura volt,hogy Harry szeme vörösre volt sirva.Ez mind miattam lenne?Nem szeretném,ha Hazz miattam gyötrődne..
-Faith...-törte meg a csendet Harry.-Mi a baj,kincsem?...-halkult el a hangja.A ,,kincsem,, kijelentésre meglepődtem,de mégis jó volt hallani Harry szájából.Megsimogatta a karom,mire én felszisszentem.Harry gyorsan elkapta a kezét,és értetlenül,mégis megtörten nézett rám.Válaszul lehúztam a pulóverem újját,hogy lássa a foltokat.Harry szeme majd kiesett a rémülettől.
-Ki tette ezt veled,Faith?-hangjában keserűség,és harag egyaránt volt.Keserűen elmosolyodtam,és megcsóváltam a fejem.

-Nem lényeges.-suttogtam,és éreztem,ahogy a könnyeim kitörni akarnak.
-Persze hogy lényeges,drága.Rólad van szó!-tette Harry a fülem mögé a hajam.Nagyon aranyos volt.
-Harry..-fújtam ki a levegőt.-igérd meg,hogy nem csinálsz hülyeséget..-süttem le a szemem.
-Az attól függ..-nézett maga elé komolyan Harry.
-Ray volt az..-kezdtem el sirni.
-Hogy mi?!-emelte fel Harry a hangját.-Ezt nem hiszem el!Ilyent nem tehet veled!-mondta.Én krokodil könnyeimmel küszködve ültem.
-Úgy tűnik mégis.Harry én annyira félek!-fakadtam ki.-Mit tegyek,ha újra megkeres?Megint igy lesz.Senki nem fog megtalálni!-emeltem fel a hangom.
-Shh..-csititott Harry.-Ne félj!-fogta meg a kezem.-Téged ezentúl csak a testemen keresztül bánthatnak!-mondta magabiztosan.-Megigérem!-majd gyengéden átölelte a derekam,és a vállamba puszilt.-Oké?-kérdezte melegen.
-Oké..-mondtam halkan.
-Eza beszéd.Én mindig itt leszek neked..Mindig!-Harry elengedett,majd féloldalasan rámmosolygott.
-Még nem is mondtam,hogy mennyire szép a dal,amit irtál.-mosolyogtam magam elé.
-Tényleg tetszik?-csillant fel Harry szeme.
-Tényleg!Nagyon szép!-Harry erre elvörösödött,de állta a nézésem.
-Szépnek kellett lennie,hisz a világ leggyönyörűbb lányának irtam..-nézett Harry rám,majd a számra.Közeledni kezdett,majd egyszerre lehunytuk a szemünket,és ekkor...kopogtak.Nehezen elhúzódtam Harrytől.
-Gyere!-mondtuk pontosan egyszerre,mire elvigyorodtunk.Louis dugta ki a fejét az ajtó mögül.

-Sziasztok srácok!-mosolygott.Fura volt,hogy most nem sértődött arccal nézett rám,és Harryre.-Zavarok?
-Nem..dehogy.-mondta zavartan Harry.Louis bólintott.
-Faith!-vigyorgott hirtelen rám.-Végre felébredtél!-majd ideszaladt,és megölelt.-Nem birtam volna ki,ha bajod esik!-simitott végig a hajamon.Erre Harryvel összenéztünk.Harry ,,mondd el,jobb ha tud róla,, fejjel nézett rám.A szám szélébe haraptam.
-Valami baj van?-kérdezte Lou.
-Mondhatjuk igy is..-kezde el Hazz.
-Harry ez nem...-kezdtem tiltakozni.
-Mi történt?!-kérdezte gyanakvóan Louis.Harry rám nézett,majd óvatosan lehúzta a pulcsim újját.Louis ledermedt.
-Ezt az az állat csinálta?!-kérdezte ingerülten.
-Ő!-mondta Harry is mérgesen.
-Majd én elintézem azt a mocskot!-mondta Louis.
-Loui ez tényleg nem számit..túlélem.-mondtam remegő hangon.
-Ne butáskodj!Ezt nem lehet annyiban hagyni.-ült le Louis az ágyam szélére,majd pár másodpercig csend volt.
-Szomjas vagy?Hozzak valamit?-kérdezte Louis.
-Talán egy pohár vizet.-mondtam,majd hátradőltem.
-Máris!-mosolygott Louis borzasztó helyesen,majd arcon puszilt.Harryvel utána néztünk.Az ajtónál Louis zsebéből kiesett egy papirdarab.Ahogy megláttam azt a lapot,elsápadtam.
-Hagyd csak,majd én!-puszilt meg Harry,majd felugrott,és a lap felé ment.Nagyot nyeltem...

17.Rész

                                     Don't let me go..

Faith szemszöge:
          Ahogy Ana belépett,úgy éreztem,hogy megmenekültem.Merően nézett,és reméltem,hogy nem gondol rosszra.Szomorú lettem,és sirásban törtem ki.Ray nagyon rám nehezedett.
-Ana...segits,kérlek.-mondtam félhalkan,közben sirtam.Raymond most kétségbeesetten megfordult.Ana hirtelen  kiszaladt a szobából.Nagyon megijedtem.Itt hagyott a legjobb barátnőm.. Sirtam.
-Hát igen.A legjobb barátnőkre sem lehet mindig számitani,nem?-kérdezte ironikusan Ray.Ideges és szomorú voltam.Elvesztem..Raymond megszoritott,és kényszeritett,hogy megcsókoljam,ami sikerült neki.Undoritó volt.Mindent próbáltam elkövetni,de ő erősebb volt.Ekkor dörömbölést hallottam.Mintha valaki futott volna.
-Most azonnal szállj le Faith-ről,te szemétláda!-hallottam Zayn hangját.Nagyon ingerült volt.Raymond cinikusan röhögött,és elkezdett fogdosni Ana,Zayn,Niall meg Liam előtt.Mivel Ana mindenkit felriasztott.
-Na ebből itt van elég!-ordibált Zayn és megütte Raymondot,aminek örültem.Ray a földre esett.Fel akartam állni,és elfuni,de nem volt erőm.Ana felsegitett,és nagy nehezen átvitt a fiúk szobájába.Én ledőltem,mert nem volt erőm ülni sem.Fájtak a helyek,ahol Ray megszoritott.Nem tudtam abbahagyni a sirást.Ilyen rosszul még soha nem voltam.

Nem tudtam elhini,hogy Raymond ilyenekre is képes.Nagyon tartok tőle.Félek,hogy nem fog békén hagyni..
-Jól vagy?-kérdezte a barátnőm,és egy pohár vizet nyújtott át.
-Hogy lennék?!-emeltem fel a hangom.Mire Ana nyugtatni kezdett.
-Ne félj.Itt vagyunk neked én,Liam,Niall,Zayn,és főleg Louis meg Harry.Ők akármit megtennének érted!-mosolygott.Én nem feleltem csak feküdtem és gondolkodtam.Ekkor hatalmas veszekedésre lettünk figyelmesek.A fiúk és Ray voltak azok,akik ordibáltak.Ana felállt és átment.Már csak szó töredékeket hallottam.
-Zayn,állj le!....elég lesz!
-Mi olyan vicces,te szemét?!....-ahogy hallgattam őket,egyszerre homályosodni kezdtek a dolgok.Majd körülnéztem.Forgott velem a világ.Próbáltam felülni,de nem ment és visszaestem.Elsötétült minden.Csak pár szóra lettem figyelmes.
-Niall!...Menny gyorsan!....majd valaki a nevemet kiabálta.Ez után a képpel együtt a hang is megszűnt...

Ana szemszöge:
        A fiúk ordibálására átmentem.Faith túl gyenge volt,hogy meg tudjon mozdulni.Annyira sajnáltam.Amikor átmentem Niall meg Liam épp Zaynt fogták le.Ha nem teszik,agyon is üti Raymondot.Még én szégyelltem,hogy van egy ilyen osztálytársam..Ray csak ült a földön,nem mert tenni semmit.Zayn sokkal erősebb volt,mint ez a bájgúnár.De az arcán semmi megbánást nem láttam.Ez egy szánalmas alak.Vissza mentem Faith-hez.Nem lehet egyedül hagyni.De mikor megláttam,nagyon megrémültem.Ott feküldt eszméletlenül az ágyon.Hivnom kellett valakit.
-Niall!Gyere ide!Faith elájult!-borultam ki.Niall egyből itt termett.-Menny és szólj Harryéknek!Gyorsan!-mondtam neki.Mire bólintott egyet és rémült arccal kifutott az ajtón.Zayn és Liam is átjött.Ébresztgettük Faith-et,de ő nem reagált.
-Faith!..Faith,hallasz?!-de semmi.-Most mit csináljunk?-kérdeztem.
-Várnunk kell.-mondta Liam.-Ha nem ébrd fel,bevisszük a korházba.
-Igen,nyugodjunk meg,igy lesz a legjobb..
-Ha ezt Louis,és Harry megtudja..-fogta a fejét Zayn.-Nem tudtunk eléggé vigyázni a szemük fényére..-mondta.Faith ott feküdt és mi nem tudtunk tenni semmit.
-Raymond hol van?-kérdeztem kis idő múlva.
-Eltűnt!-jött ki a másik szobából Liam.Na remek.

           Ana:)


Harry szemszöge:
            Már vagy egy órája ültünk.Annyira hiányzott Faith.Amióta megcsókoltam,mindig ő jár a fejemben.Magam mellett akarom tudni.Azt akarom,hogy itt legyen.Velem.Csak velem...

Louval még beszélgettünk,amikor hallottuk,hogy a lift lefelé jön.Ki liftezget reggel ötkor?Ekkor a lift megérkezett,és nagy meglepetésemre Niall rohant ki belőle.Louis meg én összenéztünk ,,most mivan?!,, fejjel.
-Srácok!-lihegett Niall.-Baj van!-mondta.Felkaptam a fejem.Hirtelen egy rossz érzes fogott el..
-Mi az?-kérdezte Louis,és Niallt bámulta.
-Niall csak nem...-néztem rá.
-De..
-Mi történt?-álltam fel.
-Nyugalom.-ültetett le Niall,majd ő is leült.
-Niall,mondd már kérlek!-suttogtam,és éreztem,ahogy a könnyeim kifelé akarnak törni.Niall vett egy nagy levegőt.Ahogy mesélte a történteket,mi Louis-al csak bámultunk magunk elé.Teljesen lefagytam.Miközben a könnyeimmel küzdöttem,a harag is elöntött.
-Most hol van ez az állat?-kérdezte Louis mérgesen.
-Kis időre egyedül hagytuk,és eltűnt.
-És Faith?-kérdeztem.Nagyon féltem a választól.
-Ne csináljatok semmi hülyeséget,de Faith ájultan fekszik odafent.
-Hogy mi?!-emeltem fel a hangom.-És ez mind annak a Raymondnak a műve?-Niall bólintott.-Megölöm!-üttem az asztalra.-Most fogom megölni!
-Niall ezt nem hiszem el!És ti nem csináltok semmit?!Tudjátok,hogy mi nem mehetünk fel!-kiáltozott Lou.
-Sajnálom srácok,mi nem igy akartuk.-sütte le Niall a szemét.Louis kifújta a levegőt.
-Semmi gond tesó.De légyszives most adjátok le a kulcsokat,és irány a legközelebbi korház.Nem tudnám elviselni ha Faith-nek valami baja esne.
-Rendben.Sietek!-ugrott fel Niall.Ennyire még soha nem voltam ingerült.Ha Faith-el baj lesz..én...én nem tudom.Én meghalnék..
-Harry nyugodj meg.-fogta meg a vállam Louis.-Én is ezt teszem.Hidd el nem lesz semmi baj!-bólintottam.

                   

Próbáltam Louisra hallgatni,de nem ment.
-Kimegyek levegőzni.-mondtam.Meg sem vártam Louis válaszát.Felálltam,és kimentem.Kint hűvös volt,megborzongtam.Annyira félek.Félek mi lesz Faith-el.Félek,már nem birom sokáig titkolni az érzéseimet.Mit fog gondolni Louis?Nem akarok neki hazudni,de Faith nélkül sem birnám..Jaj,Harry Styles.Most mit csinálj?Ahogy gondolkodtam,egy könnycsepp gördült le az arcomon.Egy,aki kiszabadult,aki legyőzött.Ebben a percben nyilt a szálloda ajtaja,és Liam jött ki rajta.Faith volt a karjaiban,eszméletlenül.A torkomban valami kaparni kezdett,ami sirásra késztetett.Ne,Harry.Most erősnek kell lenned!Oda szaladtam Liamhez.Suttogtam neki egy ,,Majd én,,-t,és átvettem Faith-et.
-Megyek,leadom a kulcsokat.-mondta Liam.
-Rendben.-Ahogy fogtam Faith-et,minden eszembe jutott.Minden,amit vele átéltem,és éreztem iránta.Megpusziltam,majd magamhoz szoritottam.
-Jaj hercegnő..-suttogtam.-Ha tudnád mennyien vagyunk itt,és aggódunk érted.De főleg az,aki itt most fog téged,és a szive szakad meg...
-Szia.-jött oda Zayn,és megfogta a vállam.
-Heló...-mondtam könnyes szemmel.
-Látom,hogy mennyire szereted.
-Az életemnél is jobban..-néztem rá.
-Ne félj.Nem lesz semmi baj.-vigasztalt.-Gyere,üljünk be a taxiba.Majd a többiek is megjöttek,és beültünk.A korházba beérve egy orvos jött velünk szembe.
-Kérem.-mondta nekem,és Faith-re nézett.Fájó szivvel átnyújtottam.Mintha az életemet adtam volna.Az orvos hozatott egy ágyat Faith-nek,és el is indult volna a terem felé.
-Doktor úr.Mikor lehet bemenni hozzá?
-Tiz perc,de ha nagyon akarja látni a szerelmét,akkor csak öt.-mosolygott.
-Nem..ő nem a..mind egy,akkor öt perc.-mondtam,mire az orvos elment.Öt hosszú perc múlva szóltam a srácoknak,hogy megyek,megkeresem Faith-et.Mikor megtaláltam a szobát,egyből bementem.Ott feküdt,és egy gép mérte a szivveréseit.Leültem mellé,és megfogtam a kezét.
-Szia hercegnő.Megint itt vagyok.-mosolyogtam.Újra a sirás kerülgetett.-Van itt egy dal.Neked irtam..De eddig nem mertem megmutatni senkinek.Azt akarom,hogy te halld először..-ekkor megláttam egy gitárt a falnak támasztva,a terem másik felében.Kapóra jött.Elvettem,és az ölembe vettem.
-Na hát akkor rajta.Remélem tetszeni fog..-elkezdtem gitározni,és énekelni a számot,amit életem szerelmének cimeztem.
-Now you were standing there right in front of me....-A dal végére már sirtam.Ezt a dalt még azelőtt senki sem hallotta.De megnyugodtam,hogy Faith-nek énekelhettem el először.
-Hercegnőm,ne haggy itt..Már bele fáradtam az egyedüllétbe..-mondtam,majd egy puszit nyomtam a homlokára.
                   

16.Rész

                                   I miss you already...

Amikor a férfi közölte velünk,hogy valaki kihúzatta Harryt és Lout,lefagytam.Ki akarhatja,hogy ne legyenek velünk?!Nagyon fura volt.A recepciós még mindig kifejezéstelen arccal bámult.Idegesitett.Kezdtünk kérdezgetni a férfit.
-De ez lehetséges,azok után,miután felirták őket?-emelte fel a hangját Zayn.
-Persze,uram.
-Akkor én most visszairatom!
-Az már bonyolúltabb müvelet.
-És mért is?-kérdeztem.
-Túl unalmas lenne az önöknek.Hosszú folyamat.-mondta a férfi flegmán.
-Van időnk.-mondta Niall,és rákönyökölt az asztalra.
-Az első és legfontosabb dolog,hogy előtte sok idővel be kell jelentkezni...-kezdett bele.Tehát az a valaki,tudta,hogy ide jövünk.Dehát csak Paul tudhatott róla,ő pedig nem csinál ilyet.A recepciós elmondott mindent,és mi csak néztünk.Nem modhattunk kifogásokat.Fél szemmel Harryre pillantottam.

A srácok próbálták vigasztalni.Ugyanakkor Louis sem volt valami boldog.

                 

-Na jó srácok,menjünk.-mondta Liam,majd leültünk egy közeli asztalhoz.
-Most mit csináljunk?-kérdezte Harry,és megigazitotta a haját.Mérgesen is nagyon aranyos.
-Fúú srácok,nem tudom.-mondta Liam és bámult valahova a távolba.
-Louis,Harry!Szökjetek fel a lakosztályba!-pattant fel Niall a ,,jó ötlete,, hatására,mire a recepciós ránk hunyorgott.
-Niall ezt te sem gondolod komolyan..-mondta Zayn,és Niall leült.
-Ti felmentek,és alszotok.Pihenjétek ki magatok.-mondta Louis.-Mi pedig itt elleszünk valahogy,mert tuti,hogy nem engednek fel.-nézett Lou Harryre,aki bólintott egyet.
-Nem maradhattok itt lent.-mondtam,és elhúztam a szám szélét.-Én igy nem tudnék nyugodtan aludni..
-De édi vagy..,de nem tudunk mást mit csinálni..-mosolygott Harry.Majd Louis is biztatóan rámnézett.

-Igen Faith.Menjetek nyugodtan.
-De csak ha tényleg akarjátok.-mondta Ana.
-Pesze.
-Akkor gyertek srácok..-majd felemeltük csomagjainkat,és elindultunk a szobáink felé.Visszapillantottam a srácokra,akik egymás előtt ültek szótlanul.Nem akarom őket igy itthagyni.De ha ők akarják,nekem jó.Beléptünk a hatalmas liftbe a csomagjainkkal együtt.
-Ez igy nem lesz jó.-mondtam halkan.
-Semmi baj Faith.Nem lesz velük semmi.-fogta meg a vállam Ana.
-Ha te mondod...-sóhajtottam egy nagyot.-De ki lehet az,aki letöröltette őket?
-Ki tudja...-vont vállat Ana.Majd megszólalt egy hang,ami jelezte,hogy megérkeztünk.Egy csodaszép lakosztályt kaptunk,akárcsak LA-ben.Mindenkinek volt külön szobája,és el is foglaltuk.Bementem a szobámba,de nem pakoltam ki.nem volt erőm.Ledőltem az ágyra,és lehunytam a szemem.Nem akartam senkivel sem beszélni.Borzasztó hiányérzetem volt.Hiányzott Louis is meg minden,hisz az unokatestvérem,de legfőképpen Harry..Olyan rossz nélküle.Hiányzik a jelenléte,az érintése,a nézése,a mosolya.Sőt,a csókja is.Nem,igy nem tudok aludni.Felpattantam,mert elhatároztam,hogy lemegyek hozzájuk.Mivel éjjel volt,és hideg,átöltöztem valami melegebb ruhába.A bőröndömböl kikaptam egy fekete nadrágot,és a kedvenc pulcsimat.

Már nyitottam az ajtót,amikor eszembe jutott,hogy a telefonom az éjjeli szekrényre tettem,és ott maradt.Visszaszaladtam érte,de amikor megfogtam,megláttam,hogy egy levél-féleség van mellette.Leültem az ágy szélére,és a kezembe kaptam.

Gyorsan böngészni kezdtem.
        ,,Szia Szivem Szép Gyönyörüsége,Faith!-hát ettől a nyálas mondattól máris végem volt.És a nevem honnan tudja?!-Remélem jó érzed magad Londonban.Nekem is tetszik.Itt vagyok,mivel utánad jöttem.Amúgy,ne félj.Majd lesz lehetőséged megköszönni nekem,hogy azt a két gyökeret eltávolitottam a közeledből.Nagyon szivesen Drágám!Sok-sok puszi!
          Hamarosan találkozunk!,,-Mire elolvastam a levelet,rosszul lettem.Ki lehet ez?Miatta nem lehetnek itt Harry-ék.Ekkor hangos kopogást hallottam,mire elejtettem a levelet.Dehát a többiek mind alszanak.Lassan az ajt felé mentem,és kinyitottam azt.

Harry szemszöge:
            Louis meg én csak ültünk egymás előtt.Nem mondtunk semmit.Kinos volt ez a csend.
-Harry figyelj..-szólitott meg Louis,amire nagyon meglepődtem.-Sajnálom.Sajnálok mindent.-nézett rám.
-Én is tesó.-mosolyogtam.-Nem akarok a legjobb haverommal veszekedni.
-Van olyan aki igen?-nevetett Louis,majd én is.
-Pacsi!-mondtam,majd lepacsiztunk.
-És még tudod,mért nem tudok rád haragudni?-kérdezte Louis.
-Na mért?
-Mért tudom,hogy úgy sem akarsz semmit Faith-től.Tudom,hogy nem szurnál igy ki velem.-kacsintott.
-Nem...-eröltettem én is egy mosolyt.Ha tudná,hogy mennyire szerelmes vagyok...De most az a lényeg,hogy kibékültünk..

Faith szemszöge:
       Amikor kinyitottam az ajtót lefagytam.Hogy kerül ő ide?!
-Szia Drágáám!-mondta hülyén hangsúlyozva.
-Hogy jutottál be?-emeltem fel a hangom.Erre erősen neki nyomott a falnak,mire megütöttem a hátam,és nagyon elkezdett fájni.Könnyek szöktek a szemembe.
-Elmondanám szivem,ha nem kiabálnál..-kezdte el durván simogatni a hajam.Eszembe jutott,amikor Harry a hajammal játszadozott.Ez egyáltalán nem volt olyan..Majd elengedett,és én leroskadtam az ágyra.
-Látom megkaptad a levelem!Remélem tetszik!-nézte a levelet,majd röhögni kezdett.Szánalmas látvány volt.Ekkor erősen megszoritotta a vállam,és hátra lökött.Erről is Harry érintése jutott eszembe..Kopogtak.Reméltem,hogy most segitséget kapok.Ana volt az.
-Faith,alszol már?-kérdezte.Válaszoltam volna,ha nem fogták volna be a szám.Annyira szoritott,hogy sirásban törtem ki.Mocorogtunk,és ezt gondolom Ana is észlelte.
-Valami baj van,csajszi?-kérdezte,majd kicsivel később benyitott.Ana szája tátva maradt.Alig tudott szóhoz jutni.
-Faith?!Raymond?!

15.Rész

                     -Louis Tomlinson és Harry Styles?Sajnálom,de önök nem.

Harry szemszöge:
         A repülőn nem tudtam aludni a történtek után.Louist nem tudom felfogni..Az ilyen arcát én még nem láttam.Pedig már kész voltam megtenni az első lépést Faith felé.Annyira szeretem,de már kezdem nem birni Louis viselkedését.Miközben gondolkodtam,egyszerre kiabálást hallottam.Faith hangja volt az,és a nevemet kiabálta.Egyből felugrottam,és odamentem hozzá.Ana furcsa módon nem volt a helyén,hanem Zayn mellett aludt.Ezt megmosolyogtam.Tudom én,hogy ők ketten egymásra fognak találni.Faith mellé ültem,és muszály volt felébresztenem,mert nagyon fészkelődött,és láttam,hogy rosszul van.Szegény még sokat sirt.Biztosan rossz álma lehetett.Beszélgettünk,és próbáltam nyugtatni.Egyszer csak egy lelki késztetést éreztem arra,hogy cselekedjek.Eldöntöttem,hogy kiöntöm Faith-nek a lelkem,és elmondom mit érzek iránta.Ő csak nézett a szemembe,és csodálkozott.Nagyon aranyos volt.Majd a tekintetem Faith ajkára tévedt.A szivem gyorsan vert.Megérintettem vállát,és lassan kezdtem ledönteni az ülésre.Közeledtem hozzá,majd a szemébe néztem.Rámosolyogtam,majd megcsókoltam.Nagyon jó volt.Annyira,hogy talán bele is mosolyogtam,de ezt ő nem vette észre.Szeretem tudni,hogy Faith velem van.Szeretném már azt is tudni,hogy ő az enyém.


Majd elváltam tőle,és beleültettem az ölömbe.Annyira jó,hogy itt van velem.Később Faith mondta,hogy álmos.Annyira imádom az álmos hangját,annyira édes.Mikor elaludtunk volna,hangokat hallottunk.Mintha valaki lépkedett volna..

Louis szemszöge:
          Suttogásra ébredtem.Valójában,nagyon nem akartam,hogy Faith és Harry legyen,akik beszélgetnek.Csalódtam.Nem tudom miért,de fáj ha Faith-et Harry karjaiban láttam.Gondoltam elmegyek a mosdóba,amúgy nem tudtam volna aludni.Faith az álmosságtól már ide sem nézett,mert az ablakon bámult kifelé.De Harryvel találkozott a tekintetünk.A nézése fura volt.Nem tudtam mit kivenni belőle.Egyaránt büszke,és barátságos volt a nézése.Remélem semmi nem történt köztük..
-Heló..-suttogta.Én csak ránéztem,majd elfordultam.Nem tudok rájuk dühös lenni,de szomorú még igen..

Harry szemszöge:
      Louis volt az.Nem tudom mit fog gondolni,ha igy meglát.De nem izgatott.Louis kómás fejjel felállt,majd lassan elment mellettünk.Talán az lepett meg a legjobban,hogy Louis lenéző tekintet helyett szomorúval nézett rám.Nem akartam igy látni.Még akkor sem ha veszekszünk.Rámosolyogtam,hogy felviditsam,majd megszólaltam.
-Heló..-de ő nem mondott semmit,hanem tovább ment.Én kifújtam a levegőt,és ránéztem Faith-re,aki már aludt.Megpusziltam,majd lehunytam a szemem.

Faith szemszöge:
            Arra ébredtem,hogy valaki a hajammal játszik,majd belepuszil.
-Jó reggelt,szépség!
-Jó kora reggelt!-nyújtozkodtam,majd kinéztem az ablakon és még sötét volt.Harry elnevette magát majd megszorongatott.
-Még csak hajnali három.-suttotgta a fülembe.
-Csak.-nyújtogattam a nyelvem.
-Leharapom,hercegnő!-nevetett.Majd közelebb hajolt.
-Ne,Harry...nem szabad.-toltam el,majd Harry rámnézett és elhúzódott.Ekkor a pilóta társa jött oda.Beleborzontam,mert eszembe jutott az álmom.Harry egy kézzel átkarolt,mert észrevette.
-Kérem kapcsolják be az öveket.Hamarosan leszállunk a londoni pályaudvarra.Kellemes utazást!-mosolygott.
-Köszönjük!-mondtuk egyszerre.Mindenki bekapcsolta az övét,és vártuk a leszállást.Harry csak nézett és mosolygott.Ugyanakkor Louis égető pillantását is éreztem a másik oldalról.Hülyén éreztem magam..
A repülő lassan kezdett közeledni a talaj felé.Már alig vártam,hogy szilárd területen állhassak.Elköszöntünk a pilótáktól,és leszálltunk a repülőröl.Nehezen lehúztam a bőröndjeimet.Nem akartam terhelni senkit azzal,hogy húzza le.Nekik is volt elég dolguk.Sötét volt,de a pályaudvar gyönyörűen ki volt világitva.

Ahogy nézelődtem,valaki a hátam mögé állt,és a puha pulcsiát teritette a hátamra.
-Nem fázol?-ölelt meg hátulról Harry.Remélem nem gondolja,hogy már együtt vagyunk.
-Mostmár nem.-mosolyogtam.
-Akkor jó.Nem akarom,hogy megfázz.-Ekkor egy fehér autó gurult be a pályaudvarra.
-Srácok,megjött Paul!Gyertek!-jött ide Niall.
-Rendben.-fogtuk meg a bőröndöket.Nagy nehezen benyomkodtuk a csomagtartóba,ami szerencsére nagy volt.
-Milyen volt az út?-kérdezte mosolyogva Paul.
-Remek.-csillant fel Harry szeme.
-Tök jó volt!-nevetett Liam.
-És mi jót csináltatok?-nézte az utat Paul.
-Sok felé voltunk el.-kezdte el Niall.-Én ettem..-röhögött egyedül.Majd mi is elkezdtünk.
-Soha nem gondoltam volna.-nevett Paul.-És te Louis?Mért vagy ilyen csendben?-nem tudom mért de féltem a választól.
-Igen,nem volt rossz az út..-bambult maga elé Lou.
-Értjük,Lou,fáradt vagy!-mondta Ana,és ásitott egyet.Ekkor a kocsi begördült egy hatalmas szálloda hatalmas parkolójába.Majd leállt a motor.
-Mi ez,Paul?-szállt ki Liam az autóbol.
-Srácok az van,hogy a rajongók tudják,hogy ma éjjel jöttök.És hát..nem kis számban vannak a házatok előtt.-húzta el Paul a száját.
-Mehetünk be!-kiáltott Niall.Erre röhögni keztünk.
-És igen.-nevetett Paul.-Vettem ki nektek egy nagy lakosztályt tegnap előtt.Mindenki diktálja a nevét,és mehettek.Birtokoljátok,és holnap reggel mehettek haza.-kacsintott.
-Köszi,Paul!-mondta Harry.Majd a fiúk lepacsiztak Paul-al,mi puszit kaptunk,és beléptünk.Zayn odament a recepcióshoz.
-Helló.One Direction.-majd mi is megálltunk mellette.
-Kérem szépen a neveket.-mondta komolyan a recepciós.Nem volt szimpatikus.
-Akkor hát,Zayn Malik..-a recepciós csak olvasgatott,és bólogatott.
-Niall Horan.
-Ana Berger.
-Faith Hope Tomlinson.-mondtam én is.
-Liam Payne.
-Harry Styles.
-Louis Tomlinson.
-Harry Styles és Louis Tomlinson?-nézett hülyén a férfi.-Sajnálom,de önök nem.
-Mit nem?!-kérdezte Louis.Harry meg kérdően bámult.
-Önök nincsenek rajta a listán,ma reggel kihuzatták önöket...

14.Rész

                             I'm in love with you,
                                            and all these little things!

Arra ébredtem,hogy Ana rángat.
-Faith!Kösd be az öved!-órditotta és közben sirt.
-Oké-oké,mi a baj?!
-Kösd már be!Le fogunk zuhanni!-ahogy ezt kimondta,egyből kivert a viz.Úristen..lehet ha lezuhanunk,méghozzá a One Directonnel együtt.Még nem akarok meghalni!
-Ilyen nincs!Ez nem velünk történik!-kiáltottam,miközben az övemet csatolgattam.Ekkor a pilóta jött be halálos tekintettel.
-Srácok,sajnálom,de nem tudunk megmenekülni.A repülő több károsodást szenvedett.Vége..-mondta.-És most hű pilótaként visszaülök a kormány möge,és megvárom,amig meghalok..Ti elmenekülhettek...persze ha tudtok!-emelte fel a hangját,és kinosan felnevetett.Majd újra komoly tekintetre váltott,és ahogy emlitette,visszament a pilóta fülkébe.Nyitva hagyta az ajtót,és én még láttam.Sirni kezdett és néhány utolsó szóért felhivott valakit.Már én is sirtam.Nem,ez nem igaz!Ekkor meghallottam egy hangot.
-Ne félj szerelmem,én megvédelek!-majd kaptam egy puszit az arcomra.Nem kicsit lepődtem meg.Harry volt az.Szomorúan a szemébe néztem,majd átöleltem.
-Mi az,hogy szerelmem?-orditott Louis,és gyorsan közeledett Harry felé.
-Az igazság mi más?!-ment már Harry is Louis irányába.Ekkor Louis lökdösni kezdte Harryt,aki végül megütte Louist.Louis visszavágott,és gyomorszájon rúgta Harryt.A repülő gyorsan kezdett a talaj felé közeledni.Harry a rugás végett a hasához kapott,neki esett a falnak,és a fejét beütte ,ami vérezni kezdett.Majd ájultan esett a földre.Louis belerugott egyszer-kétszer,majd röhögni kezdett.
-Nem,Harry!NE!-kiáltottam fel hangosan.Sirtam.Ekkor lágy hangokat hallottam,amik hozzám szóltak.
-Hé,hercegnő..shh.Itt vagyok!Ne félj..-suttogta valaki.Majd szorosan magához húzott.Az illatából és a hangjából következtetve Harry volt az.Kinyitottam a szemem,majd szét néztem.Mindenki aludt,és sötét volt.Álmodtam.Nem tudtam megszólalni..Ilyen rémes álmom még soha nem volt..Féltem és a szemeim könnyesek voltak.
-Mi történt,Faith?Kérlek ne sirj..-simogatott Harry,és belepuszilt a hajamba.Arcát nem láttam,mivel sötét volt,de hangján hallottam,hogy együtt érez velem és szomorú.Megnyugtatott,hogy itt van,és hogy mindig segit.A sirást lassan abba hagytam,és felfogtam,hogy nem történt semmi rossz..csak egy rémálom volt.
-Rendben..nem sirok..-erőltettem egy mosolyt.
-Jaj te...-puszilt meg Harry.
-Ugye nem ébresztettem fel senkit?-suttogtam.
-Nem,ne aggódj.Én meg amúgy sem tudtam aludni.-mosolygott.-Mért kiáltoztad a nevem?-kérdezte,és még mindig nem engedett el.Jól esett..
-Csak egy rémálom volt,nem lényeges..-süttem le a szemem.
-Elég rossz lehetett,ha ilyent váltott ki belőled..-mondta Harry szomorúan,és rátette kezét a homlokomra.-Úristen,lázas vagy.Gyere mosd meg az arcod..
-Köszi Harry,de nem szükséges,biztos csak az álom miatt.Majd elmúlik..
-Na jó,most az egyszer.De ha legközelebb ilyen lesz,nem fogok engedni.-mondta Harry.
-Okés apuci!-mosolyogtam,mire ő halkan elnevette magát.Pár másodpercig nem szólaltunk meg.Eszembe jutott,ami az elalvásom előtt történt.Muszály volt szóvá tennem.
-Harry...
-Igen?-mosolygott kedvesen.
-Sajnálom ami ma a repülőn történt,Louis helyett is..És sajnálom,hogy ilyen..-Harry fura arcot vágott,de megszólalt.

-Semmi baj..megértem őt.Fontos vagy neki,és nem akar elvesziteni.Az unokatestvére vagy.Ez természetes..De amúgy,én is sajnálom,hogy közbe avatkozott.-nézett rám Styles.Én a szemébe néztem,és olvadoztam.Harry kibámult az ablakon,majd maga felé forditott.
-Faith,elkell mondanom valamit,ami már rég bennem van,és már nem birom itt bent tartani..-mondta,és a szivere tette a kezét.Nagyot nyeltem.Egymással szemben ültünk,egymás szemébe nztünk,és ő mesélni kezdett.-Az egész akkor kezdődött,amikor legelőször megláttalak.Én nem is tudom.-nevetett aranyosan.-Velem ilyen még azelőtt soha nem történt.Faith,én beléd szerettem első látásra.Két napja,mióta találkoztunk teljesen megfordult velem a világ.Ha nem voltál mellettem,lassan telt az idő,és nagy hiányérzetem volt.Mindenütt téged kerestelek,és láttalak.-mosolygott rám.-Azelőtt mindenkivel leálltam,és még történtek dolgok,amire nem vagyok büszke...Mikor Louis eltiltott tőled,a szivem helyben megszakadt.Nem akartam meg bántani a legjobb barátomat,és a feszültség azóta sem csökkent.Ez nagyon fáj,de mióta te itt vagy nekem,minden fájdalmam szünik.Minden nap hálát adok az égnek,hogy találkoztam veled...-vörösödött el Harry,és féloldalasan elmosolyodott.Nem találtam szavakat.Harry imádni való volt.Amiket Louis azelőtt állitott róla,számomra megszűnt.
-Harry én...-érzékenyültem el.Ezt a tulajdonságomat mindig is utáltam.Mindenen elérzékenyülök,de nem is baj.
-Pszt..Nézd csak..-mondta édesen és megfogta a kezem,majd a szivére tette.
-Azta,de gyorsan ver a szived..-mondtam.-Hogy csinálod?-mosolyogtam.
-Csak a szemedbe kell néznem,hercegnő.-jött közelebb.-Attól,hogy én nem vagyok Superman,te még lehetsz a hercegnőm..-szoritotta meg a kezem.Nem birtam tovább.
-Szeretlek Hope Faith Tomlinson.Mindennél jobban.-mosolygott.Megfogta a vállam,és lassan ledöjtött az ülésre.Én engedtem neki.Harry rámhajolt,és ajka már csak centikre volt az enyémtől,majd óvatosan rátapasztotta arra.Lassan csókolt,és lágyan.Volt eddig pár pasim,de ők durvák voltak,és nem törődtek az érzéseimmel.Harry ezért is más.Hazza megölelte a nyakamat,és a hasamban csomó pillangó keringett.Nagyon szeretem őt,de még nem merem nyilvánosan kijelenteni.Félek mit tenne Louis.Ha már most ilyen irigy mi lesz ha...Mind egy is.Azon kaptam magam,hogy Harry ajka elvált az enyémtől,és Harry mélyen a szemembe néz.Adott egy homlok puszit,és megölelt.Majd felült,és az ölébe húzott.
-Nem tudom mi lenne,ha elveszitenélek,mindennél fontosabb vagy nekem.-ölelte át a derekam,mire én hozzá bújtam.Majd kis csend következett.
-Harry,álmos lettem..-mosolyogtam.
-Akkor aludjunk,még egy óra a landolásig.Nem akarom,hogy fáradt légy.Amúgy remélem kiváncsi vagy Londonra.Majd mindent megmutatok.-mondta Harry.
-Már várom.-vigyorogtam,mire nevetett egyet.Majd fogott egy meleg takarót és betakarta magát meg engem.El is aludtunk volna,ha valaki a vak sötétben el nem  indult volna a mosdóba...

13.Rész

                                    Hi London,I'm Faith!

Faith szemszöge:
         Ana és én pakolni kezdtünk,mivel már késésben voltunk.Liam kétszer is ránk szólt,hogy vegyük komolyan ezt az egészet,de mi képtelenek voltunk erre.Ana jó hatással van rám.Vele úgy érzem,hogy nem csak én vagyok hülye.
-Te mit viszel?-kérdezte Ana,és a bőröndje előtt ácsorgott.
-Na ez volt kérdés.Mindent!-nyújtottam ki a nyelvem.
Faith:)
-Akkor jó!-röhögött.Bepakoltunk mindent,majd lepacsiztunk,és ledőltünk az ágyra.Előkaptam az iPhone-om,majd Ana is a laptopját,és igy kockultunk.Ekkor kopogás nélkül belépett Harry.Rá néztem,és egyből mosolyognom kellett.Harry rám pillantott,és elvigyorodott.
-Szia..-nézett végig a szemembe.
-Mármint sziasztok,szépfiú!-nevetett Ana.Nagyon művelt,meg okos.De ugyanakkor tud csipkelődő és gonosz lenni.Persze jó értelemben,és én igy szeretem.Ekkor Hazza elmosolyodott és kiment.Ana-val furán összenéztünk,és vállat vontunk.Majd bejött Harold ugyanúgy mint az előbb.
-Sziasztok!-vigyorgott.-Na igy mostmár jó?-nézett Harry Ana-ra,és rá nyújtotta a nyelvét.
-Hogyne!-mondta Ana,és a laptopot bambulta.Harry játékosan megforgatta a szemét,majd megszólalt.
-Amúgy én azért jöttem,hogy segitsek neked..levinni ezeket.-nézett Harry újra rám,majd a bőröndökre mutatott.
-Nekünk!-mondta Ana.
-Neked lesz más,aki segit!-mondta Harry,majd felkapta a bőröndjeimet.
-Ezek lesznek,ugye?-nézett mélyen a szemembe.
-Ezek...-néztem rá.A szemei olyan gyönyörűen ragyogtak.Teljesen elvesztem.
-Akkor jó.-majd Harry mosolyogva ment ki.
-Itt se vagyok!-röhögött Ana.Ekkor belépett Zayn.
-Heló lányok!-mosolygott kedvesen.-Segithetek valamiben,Ana?-kérdezte aranyosan.Ezek direkt csinálják?
-Helyesbitek.Én itt se vagyok!-nevettem.Majd kimentem a szobám ajtaján.A nappaliba mentem,és kinéztem az ablakon.Kint már sötét volt.Ránéztem az órára,ami fél tizenegyet mutatott.Fél óra múlva indulnunk kell.Csak bámultam ki az ablakon.Nagyon magasan vagyunk.LA annyira gyönyörű..sajnálom itt hagyni,de mindig kell a változás.Csak könyököltem,és észre sem vettem,hogy valaki mellém állt.
-Nem fogsz fázni?Semmiért sem szeretném..-hallottam meg egy hangot.Majd megsúrolták a hátam.Harry volt az,és a tapintása égetett.
-Szia.-suttogtam.-Szerintem nem,meleg van.-mosolyogtam.Tényleg nem fáztam.Egy rózsa mintás felsőben voltam,és rövid nadrágban.


-Akkor jó nekem is.-mosolygott borzasztó aranyosan Harry.Mindig megnyugtat.-Fél óra az indulásig.Kész vagy?
-Persze.
-Faith..remélem már nem haragszol rám..-mondta Harry megbánóan.
-Ugyan már.Mért haragudnék rád?
-Hát Louis-al összeszólalkoztunk párszor,és hát...
-Harry,nem haragszom rád!És nem is fogok.-mosolyogtam rá.
-..szeretlek.-mondta Harry halkan.Nem tudtam mondani semmit,csak a nyakánál átöleltem,és ő is a derekam.
-Én is titeket!-mondta Louis flegmán a konyhából.Észre se vettük,hogy itt van.Harry még mindig nem engedett el.Bosszantani akarta Louist.Én lassan eltoltam magamtól őt,mire szomorúan rám pillantott.Mért kell Louisnak mindig mindenbe beleszólnia?Ez már sok..
-Louis úgy csinálsz,mintha jutalmat kapnál azért,hogy bántsd Harryt..és engem.-mondtam Louis elé állva.Louis csak bámult a szemeimbe keserűen.
-Megyek és szólok a többieknek,hogy indulhatunk...-mondta halkan Hazz.
-Oké.-fordultam feléje.Louis még mindig bámult,amit nem birtam már.Ezért elmentem és az ajtó elé vittem a bőröndöket. Később a többiek is mind lejöttek.Látszólag mind kész voltak.
-Akkor mehetünk?-kérdezte Niall.
-Igen.-mondtuk egyszerre,csak Louis meg Hazz hallgatott.Mind kimentünk és Liam jött utoljára.becsukta,majd bezárta az ajtót.Előrefutott a kulcsokkal,és leadta azokat.Egy Range Rover-el mentünk el a repülőtérig.Ez szépen ki volt világitva,ami elvarázsolt.
-Tök szép,nem?-jött oda Ana.
-De.Gyönyörű..
-Pedig már mennyiszer láttuk..
-Nekem sosem elég.-mondtam.Ekkor észrevettük a magánrepülő lépcsőjét,és arrafelé vettük az irányt.Elég nehezek voltak a pink bőröndjeim,de még birtam.
-Hadd segitsek..-jött ide Harry csillogo szemekkel.
-Az egyiket elbirom.-mondtam,és kifújtam a levegőt.
-A-a,ide mind kettővel!-nevetett Harry.Majd elvette a bőröndöket,és előrement.Utána mosolyogtam,amit Louis szúrós tekintettel dijazott.Nem tudom mért csinálja,de már nem érdekel.Az ilyen arca nem.Felértünk a repülőre,ami csodaszép volt.Egy magángép csak ilyen lehet.Nagy volt a repülő,és mi szétszéledtünk.Itt még a bőröndök is bőven elfértek.Ana-val elhelyezkedtünk.Én az ablak mellett,ő pedig kivül ült.Több órás út állt előttünk,ezért felkészültem az unatkozásra.De nem voltam egyedül.Louis Liammel beszélt valamiről.Louis unott volt.Zayn,Harry meg Niall pedig hárman ökörködtek.

Az eget bámultam.Szeretem a csillagokat nézni.Ekkor kiáltást hallottam.Zayn kiabált a fülünkbe.
-Csajoook!Felelsz vagy merszezünk!Jösztök ti is!-sikitozott.
-Egy feltétellel..-mondtam,és kivettem a fülesemet.Zayn kérdően nézett rám.
-Ha most azonnal befejezed ezt a kislányos sikitozást.
-Menni fog!-röhögött Zayn,majd a karunktól fogva leráncigált a földre és leültetett.Már mindenki ott volt.Tökre szép kört alkottunk.Mivel ketten voltunk lányok,öt fiúval szemben,elég röhejes volt.Álmos fejem lehetett,mert nagyokat ásitottam és már a szemem is könnyezett miatta.
-Álmos vagy?-kérdezte Louis.
-Nem,fitt vagyok,és biztosan azért ásitom szét a fejem.-mondtam flegmán.Sajnáltam miatta Louist,de most tényleg megérdemelte.
-Harry,ébreszd fel Csipkerózsikát mély álmából.-kacsintgatott Zayn Hazz felé.Erre a mondatra felkaptam a fejem,amit Zayn megmosolygott.Harry pont velem szemben volt,ezért nem volt nehéz dolga.Elkezdett négykézlábon jönni felém,és egész végig tartotta a szemkontaktust.Harry megérkezett pontosan elém,majd leült.Beleharapott ajkába,mire nyeltem egy nagyot.Harry egyszer a számra,majd a szemembe nézett.Majd újra megismételte.

Közeledni kezdett felém,amit meglepődésemre nem utasitottam el.Mindenki lélegzet-visszafolytva bámult minket.Csodálkoztam volna is,ha a drága Lou nem lép közbe.Louis eröltetetten köhögni kezdett,majd megszólalt.
-Ti nem vagytok álmosak?Mert én nagyon.-mondta gúnyosan ránk nézve.Harryre figyeltem,aki ebben a pillanatban megállt,lehunyta szemeit,és elhúzta száját.Majd rámnézett,felállt,és kiment a mosdóba.Nagyon haragudtam Louisra.Nagyon..Dühösen felálltam,majd leültem a helyemre.Valamilyen takarót teritettem magamra,és lehunytam a szemem.Félálomban már csak annyit észleltem,hogy Niall leoltja a lámpákat,és Ana beszél hozzám:
-Faith,alszol?Hallod,ne légy morcos...-de nem válaszoltam,majd ő is elcsendesedett.Hallottam,ahogy valaki megengedi a mosdóban a csapot,majd kijön.Biztosan Harry volt az.Ma jöttem rá,hogy szerelmes vagyok.Szerelmes az unokatesóm legjobb barátjába.De fáj,hogy Louis ilyen ellenséges.Kiváncsi vagyok,hogy most mit érezhet Harry...

12.Rész (L.Krisztának((=.)

                                  Best Friends Forever.

-Várj Louis,mi van?-kérdeztem ingerülten.Mire lebiggyesztette szája szélét,és nem akart a szemembe nézni.
-Halljam!-mondtam,és felültem.
-Faith..-fújta ki Louis a levegőt.-Az van,hogy én csak azt akartam,hogy..ááá ezt igy nem tudom elmagyarázni.-mondta Lou.
-Louis,csak azt mondd meg nekem,milyen legjobb barát az ilyen..?
-Rosszul tettem,kezdem megbánni.-bámult maga elé.
-Kezded?
-Jó..nagyon megbántam.Eddig soha nem tiltottam meg Harrynek semmit,de nem tudom mi van velem..
-Rendben,én átmegyek Harryhez,persze ha megengeded.-néztem rá irónikusan.
-Persze.-mondta.
Kimentem a szobából és bekopogtam Harryhez.
-Harry,kérlek engedj be!Faith vagyok.-mondtam.
-Inkább menj el Faith,légyszives.Nekem nem szabad a közeledben lennem..-mondta Harry,és hallottam,hogy remeg a hangja.
-Nem Harry,neked jogod van azt tenni,amit szeretnél.Kérlek szépen engedj be.-majd hallottam,ahogy kattan a zár,és Harry gyötrött és szomorú arcával találtam szemben magam..

Az szomoritott el a legjobban,hogy ez mind a drága unokatestvérkém műve.Amilyen hülye,néha olyan gonosz is.Harry nem mondott semmit,csak az ágy felé mutatott,és azt láttam,hogy nem tudja eldönteni,hogy sirjon,vagy mosolyogjon.Elhelyezkedtem,majd ő leült elém és lábait maga alá húzta.
-Hogy vagy?-törte meg a csendet,és keserűen elmosolyodott.
-Harryyy..-mosolyogtam rá.-Figyelj.Nincs megtiltva,hogy velem légy,sőt én szeretném,ha sok időt töltenénk együtt..
-Azt én is..-és megszoritotta a kezem.Nagyon jól esett.-De....igy nem lehet.Nem tudom mért,de Louist nagyon zavarjuk.Nem tudok ketté szakadni..-halkult el a hangja,és egy újabb könnycsepp gördült le arcán.Harry Stylest igy még nem láttam..
-Te butus..ne légy szomorú,nem akarom,hogy miattam sirj.!Oké?-kérdeztem majd megöleltem,és ő halványan elmosolyodott.
-Oké..-suttogta és erősen magához húzott,majd hátam mögött játszadozott a hajammal.
-Faith,ha te nem lennél,én már rég...nem is tudom..Ha nem lennél nekem,a szivemben egy nagy üres lyuk tátongana.Ha elvesztelek valaha,én meghalok Faith...végem lesz,érted?-kérdezte elhalkulva,és szemében újra megcsillantak a könnyek.Ennyire fontos lennék neki?Mert ő nekem nagyon az..

Harry szemszöge:
     Átrohantam a szobámba,és a könnyeim gyorsan kezdtek előjönni.Visszafolytottam,mert nem akarom,hogy Faith sirni lásson.Elővettem egy párnát,és szorongatni kezdtem.Mint tegnap este,amikor találkoztam Faith-el..,csak most más érzések váltják ki ezt.Sokkal borzalmasabb érzések.Legszivesebben órditottam volna egyet,de nem tettem.Fájt ott bent,nagyon fájt..
Ekkor kopogtak,és csak remélni tudtam,hogy nem Louis az.Meghallottam azt a gyönyörű,csilingelő hangot,és megnyugodtam.
-Harry,kérlek engedj be!Faith vagyok.-mondta.Már tudtam,hogy nem fogok tudni neki ellenálni.Ő az én kriptonitom..a gyengém.
-Inkább menj el Faith,légyszives.Nekem nem szabad a közeledben lennem..-mondtam és a hangom remegett.Próbáltam visszautasitani,de nem ment.
-Nem Harry,neked jogod van azt tenni,amit szeretnél.Kérlek szépen engedj be.-nem szeretem hallani,ha Faith-nek könyörögnie kell nekem.Szeretnék neki mindenben segiteni.Odasétáltam az ajtóhoz,és kinyitottam.Faith-el találtam szemben magam.Szomorú arca volt..
Nem mondtam semmit,csak az ágy felé mutattam.Én sem tudtam,mit érzek..Faith leült az ágyra,majd én is eléje.Ő még akkor is csodálatos,ha nem boldog.
-Hogy vagy?-tereltem a témát,és egy nagy kényszer segitségével elmosolyodtam.
-Harryyy..-mosolygott.Ez a mosoly megnyugtatott és melegséggel töltött el.-Figyelj.Nincs megtiltva,hogy velem légy,sőt én szeretném,ha sok időt töltenénk együtt.-mondta aranyosan.
-Azt én is..-és megszoritottam kezét.-De....igy nem lehet.Nem tudom mért,de Louist nagyon zavarjuk.Nem tudok ketté szakadni..-mondtam,és egyre halkult a hangom.Egy könnycsepp gördült le az arcomon,amit nem is éreztem meg.
-Te butus..ne légy szomorú,nem akarom,hogy miattam sirj.!Oké?-kérdezte,majd átölelt és a szivemet egy hatalmas,jóleső lüktetés hagyta el.
-Oké..-suttogtam és magamhoz húztam.Akarom őt érezni.
-Faith,ha te nem lennél,én már rég...nem is tudom..Ha nem lennél nekem,a szivemben egy nagy üres lyuk tátongana.Ha elvesztelek valaha,én meghalok Faith...végem lesz,érted?-vallottam be neki,és puha hajával játszodtam.Kezdek tisztában lenni az érzéseimmel,amik mind egy dologra utalnak: halálosan szerelmes lettem Faith-be..Halálosan és visszafordithatatlanul. Gondolatmenetemben Zayn szakitott meg.

Zayn szemszöge:
      A srácokkal videójátékoztunk.Épp én álltam nyerésre,amig Niall le nem ette a távirányitómat.Kimentem a konyhába,hogy töröljem le,amikor csengettek.Az ajtó felé néztem.
-Majd kinyitom.-tettem le a távirányitót az asztalra.Odaszaladtam az ajtóhoz,majd kinyitottam azt.Ebben a percben szembe találtam magam valakivel,aki egyből mosolyt csalt az arcomra.

Ilyen még sohasem történ velem.Az ajtóban egy gyönyörű lány állt.Csinos volt és az arca csak úgy sugárzott a szépségtől.Ha Liam nem jön oda,és nem ment meg,helyben elolvadok.
-Heló!Biztosan Ana-hoz van szerencsém!-mosolygott Liam.Á,szóval Ana.Csodaszép neve van.Biztosan csak vigyorogtam mint egy nem normális.
-Igen.-mosolygott a lány.-Ana Berger.-a hangja is eszméletlen aranyos volt.Gyerünk Zayn,eröltesd meg magad.
-Szia.Én nevem Zayn.-vakartam meg a tarkóm.Ahogy kimondtam,rájöttem mekkora hülyeség.
-Na ez értelmes volt!-nevetett Liam.
-A nevem Zayn Malik.-nevettem én is.
-Ana.-mosolygott.Ahogy a szemében néztem,éreztem,hogy mindjárt leesek a lábamról.
-Mért állunk itt?Menjünk már bennébb.-tessékelte be Liam Ana-t.
 Ő Ana.
Ana egy gyönyörű és elképesztő lány.Rögtön magával ragadott.Gondoltam szólok Faith-nek,Louis-nak és Hazz-nak.Felmentem az emeletre,és először Louis szobájába mentem.Amikor beléptem,Louis az ágyán feküdt és az egyik kezén támaszkodott.
-Heló,haver!Mi a helyzet?Megjött Ana!-mosolyogtam.
-Heló!-eszmélt fel Lou hirtelen,biztosan gondolkodott.-Neked meg mért csillog igy a szemed?-röhögött Louis.
-Mi?Mért?-nevettem.-Na jó,inkább megyek szólok Faith-nek meg Harrynek.
-Rendben,én lemegyek.-mondta,majd feltápászkodott az ágyból.Kicsit unottan nézett ki,de nem tudom mért..Amikor átmentem Hazzáékhoz fura,de édes látvány fogadott.Harry és Faith egymás karjaiban ültek az ágyon.Vagy feküdtek..nem tudom minek nevezni,de megmosolyogtatott.
-Fiatalok!Ezer bocsi ha megszakitottam valamit,de itt van valaki.
-Nem szakitottál meg semmit!-nevetett Faith,és próbált elválni Hazztól,de ő nem engedte.Elég vicces volt,de nagyon aranyos.
-De igen,megszakitottál!-nevetett Harry is.
-Oké,ha végeztetek gyertek.Faith,szerintem örülni fogsz.-kacsintottam.
-Megyünk mi most is!-mosolygott Faith,de Hazz előbb felállt.Faith elé ment,és felhúzta.Majd magához húzta,és féloldalasan rámosolygott.Mint két kisgyerek.
-Ti együtt..
-A-a,nem!-mosolygott Faith.
-Még!-mondta Harry vörösen és előrement.Nagyon aranyosak ők ketten.Örülnék,ha majd lenne köztük valami.Tökre találnak is.Mi Faith-el csak összenevettünk,majd mi is mentünk utána.

Faith szemszöge:
          Zayn hivott ki a nappaliba,és azt állitotta ha kimegyek örülni fogok.Na,gondoltam,erre kiváncsi vagyok.Lassan mentünk Zayn-el Harry után amikor egy nevetésre lettem figyelmes.Ismerős volt,és egyből rájöttem,kihez tartozik.Ahogy kiértem a nappaliba,megpillantottam,ahogy Louis,Niall,meg Liam szórakoztatták Ana-t.
-Ana?Ana!!-kiáltottam,mire ő felugrott és egymásnak rohantunk.
-Na megjöttem,csajszi!-nevetett Ana.
-Végre meg!-nyújtottam ki a nyelvem.A többiek csak bámultak,és vigyorogtak.
-Ilyen két szép legjobb barátnőt,még nem láttam.-kacsintott Zayn.
-Én sem!-mosolygott Hazz.
-És ezt én hoztam össze!-nézett rám Louis aranyosan.
-Na gyere ide bátyó!-röhögtem,majd Louis kezdett felém jönni,és teljes erejéből megölelt.Ölelése nagyon forró volt.
-Na jó elég lesz!-jött oda Harry kifejezéstelen arccal.-Még megfullad.-húzott magához,majd végignézett Louison,aki megforgatta a szemeit.Mi lesz még itt..Szerintem a többiek is észrevették a két fiú között a feszültséget.
-Na jó,be vagytok pakolva?-kérdezte hirtelen Liam.
-Be!-mondtuk egyszerre.
-Akkor jó,mert én egy óra múlva megyek leadni a kulcsokat,mert akkor indul a járatunk.-mondta Liam,és bement a szobájába.Majd szépen mindenki feloszlott.Louis és Harold még mindig nem mentek egymás közelébe,pedig Lou azt mondta megbánta,de úgy látszik mégsem.És Harry mostmár nem sértődékeny,hanem felvágós.Ki érti ezt?
Miután kigondolkodtam magam,megfogtam Ana karját,és a szobámba ráncigáltam.Leültünk az ágyra,ekkor megszólaltam.
-Olyan jó,hogy újra itt vagy,és ki dumálhatunk mindent!-mutattam szét a szobában.Erre Ana nevetni kezdett.
-Na mi az első dolog?-kérdezte.
-Mármint ki...-mondtam rejtélyesen.
-Bővebben?-mosolygott.
-Zayn Malik!-röhögtem.-Láttam ám,hogy nézett..és te is őt!-nyújtogattam a nyelvem.
-Jaj neem!-nevetett.-De amúgy,elég helyes,és kedves,és jófej,és aranyos..
-Értem én!Szerelem első látásra csajszi!

Harry szemszöge:
           Zaynnel épp mentünk a szobánk felé,amikor észrevettem,hogy igen vigyorog.Mintha a tegnap esti önmagam láttam volna.Tudtam mi van vele.
-Mi a helyzet tesó?-löktem oldalba.
-Mi lenne?-kérdezte.Ekkor ,,nekem nem tudsz hazudni,mert ismerlek,, fejet vágtam,mire elnevette magát.
-Ana a helyzet..-mosolygott.
-Szerelem?
-Méghozzá első látásra.
-Ne..
-De.
-Mint én..
-Faith?
-Igen.
-Akkor..
-Segitesz.
-De te is.
-Logikus.
-Pacsi!-nevettünk.Mi fél szavakból is értjük egymást.Zayn ezért is nagyon jó barátom.Mint egy testvér.Majd elmentünk a szobáinkba,és pakolni kezdtünk,hiszen irány haza.Vigyázz London,jövünk!

11.Rész

                                          Várj Louis,mi van?!

Valaki kopogott.
-Gyere!-mondtam.Ekkor Louis lépett be kifejezéstelen arccal.
-Sziaa!-mondtam és rá mosolyogtam.
-Helo.-jött bennébb.
-Van valami baj?-kérdeztem.
-Csak a hülye Harry.-forgatta szemeit.
-Mi volt a baj?
-És mizu?-mosolygott.
-Louis!
-Áá csak ott a Tac'Os-al valami.-legyintett.De éreztem,hogy nem ez az igazság.
-Ja..-mondtam komolyan.-Most higgyem is el.
-Aha!Amúgy törölték a járatunk.Éjjel utazunk!-kiáltott Lou mint egy kisfiú.
-Oké oké!Nyugi van Superman!-nevettem majd leültettem.Majd Louist elgondolkodni láttam.
-És,szokod már Ana nélkül?-kérdezte,ami fura volt ,mert mosolygott.
-Nagyon nehéz,de mi olyan vicces ezen?-kérdeztem nagy szemekkel.
-Semmi,tényleg.Na de Faith,én megyek.Be kell pakoljak még,aztán tusolás meg minden.
-Rendben.-mondtam.Louis felállt és már nyitotta az ajtót,amikor megfordult.
-Szeretlek.-mondta aranyosan.
-Én is.-nyújtottam ki játékosan rá a nyelvem.
-Leharapom!-nevetett.
-Gyere csak!-néztem ,,kihivás elfogadva,, fejjel,és hunyoritottam egyet.Ekkor Louis lassan becsukta az ajtót.Majd elkezdett felém szaladni.Letepert az ágyra,majd felnyúlt a pulóverem alá,és csikizni kezdett.Engedtem neki,mivel születésem óta ismerem,és amúgy is tudja,hogy itt csiklik a legjobban.
-Áááá Louis!Fejezd bee!
-Hogy folytassam?Oké!-nevetett Louis,majd még jobban csikizett.Én nem hagyhattam neki,hogy kinozzon.Hát én is elkedztem .Rengeteget nevettünk!


Louis szemszöge:
           Harry egyszerűen egy barom.Azt hiszi,hogy amit akar egyből megkapja.De ezt nem fogom engedni.Faith-et nem fogja kijátszani.Azt az egyet nem engedem!Ha kell eltiltom Faith-től.Elvégre az én unokahúgom.Miután Harryvel veszekedtünk egy nagyot,amit egyáltalán nem bántam meg,akkor felmentem a szobámba.Majd szükségem lett rá,hogy lássam Faith-et,ezért úgy határoztam,átmegyek hozzá.Ő egyből elfelejteti minden gondomat.Aztán bekopogtam.
-Gyere!-mondta.Ekkor beléptem.De még mindig az eszemben volt az előbbi veszekedés.
-Sziaa!-mondta és rám mosolyogott.
-Helo.-mentem bennébb.
-Van valami baj?-kérdezte.Eléggé ismer már ahhoz,hogy lássa,ha gond van.
-Csak a hülye Harry.-forgattam szemeimet.Már elment a kedvem.
-Mi volt a baj?
-És mizu?-mosolyogtam.Akartam terelni a témát,de nem sikerült.
-Louis!
-Áá csak ott a Tac'Os-al valami.-legyintettem.Muszály volt mondanom valamit.Nem fogom elárulni,hogy miatta veszekedtünk..De a nagy hülyeség hallatán ő csak nagyot nézett.
-Ja..-mondta komolyan.-Most higgyem is el.
-Aha!Amúgy törölték a járatunk.Éjjel utazunk!-örültem.Nagyon szeretek éjjel utazni.
-Oké oké!Nyugi van Superman!-nevetett.Majd gondoltam rákérdezek Ana-ra.Remélem boldog lesz,ha megérkezik a legjobb barátnője,és velünk jön Londonba.
-És,szokod már Ana nélkül?-kérdeztem,és mosolyogtam,mert már láttam Faith arcát,amikor találkoznak.
-Nagyon nehéz,de mi olyan vicces ezen?-kérdezte.Gondolom a mosolyomra utalt.
-Seemi,tényleg.Na de Faith,én megyek.Be kell pakoljak még,aztán tusolás meg minden.-mondtam kitérve a kérdés elől.
-Rendben.-mondta.Majd felálltam,és az ajtó felé vettem az irányt.De amikor megfogtam a kilincset eszembe jutott valami.Emlékeztetem Faith-et egy dologra.De még én sem tudom,hogy milyen értelemből mondom ezt neki.
-Szeretlek.-mondtam és szerintem rendesen bele is vörösödtem.
-Én is.-nyújtotta ki a nyelvét.
-Leharapom!-nevettem.
-Gyere csak!-majd rám hunyoritott.Ezt már nem birtam.Becsuktam az ajtót,és szaladni kezdtem Faith felé.Ledöntöttem az ágyra,magam alá fektettem,majd felnyúltam az illatos pulcsija alá és csikizni kezdtem.Faith nem birta soká,és aranyosan nevetni kezdett.Annyira édes volt..
-Áááá Louis!Fejezd bee!-kiáltozott.
-Hogy folytassam?Oké!-nevettem,majd még jobban csikizni kezdtem őt.Faith nem engedett és ő is elkezdte.Nagyon sokat röhögtünk.Imádom őt.A mélyből mindig fel tud emelni a magasba..

Harry szemszöge:
         Zayn meg Liam is rég hazajött,amikor hangos nevetéseket hallottunk Faith szobájából.
-Na ezek újra egymásra találtak.-mondta Zayn és nevetni kezdett.
-Hagyd már!Rég nem találkoztak!-mosolygott Liam.
-Ezt megnézem!-röhögött Niall.
-Majd én.-mondtam komolyan.Úgy látom Louis máris elkezdte végbevinni kis tervét,miszerint Faith-et eltávolitja tőlem.Azt már nem.Faith szobájába kopogás nélkül mentem be.Soha nem nyitnék rá Faith-re,de most szükség helyzet volt.Bementem.Bent Louis csikizte Faith-et.Faith nagyon jól érezte magát Louval.Tulságosan is..Muszály volt megszólalnom.
-Tudod Louis,tényleg jobb lenne,ha eltiltanád tőlem Faith-et!Igazad volt!Nyertél!-mondtam fennhangon és lenézően.Louval már nem tudnék máshogyan beszélni.Kirohantam a szobából és bementem az enyémbe.Leültem az ágyam szélére,fejemet beletemettem a tenyerembe.Akarva,akaratlan egy nagy könnycsepp gördült végig az arcomon.Nem Harry Styles...Te nem fogod kibirni nélküle.Nem fogod!



Faith szemszöge:
            Amikor Lou még mindig nem hagyott békén,lépteket hallottam az ajtó felé jönni.Ekkor Hazza rontott be.Amikor meglátott minket arca elsápadt és egyszerre nagy irigységet fedeztem fel rajta.Láttam,hogy alig birja visszatartani könnyeit.Ekkor Hazz szája nyilni kezdett..
-Tudod Louis,tényleg jobb lenne,ha eltiltanád tőlem Faith-et!Igazad volt!Nyertél!-kiáltozott Harry,majd kirohant.
-Tudom!-röhögött Louis szánalmasan.Igy még nem láttam őt.Majd újra csikizni kezdett,de én megfogtam kezeit és elkezdtem kiabálni.
-Várj Louis,mi van?!

10.Rész

                                          -Mi a célod Styles?

Louis szemszöge:
           Benéztem Harry szobájába,és letablózótt amit láttam.Harry a hátán feküd.Faith feje Hazz mellkasán pihent,és Harry pedig ölelte őt.Aludtak.Hazza egyenletesen szuszogott,és Faith arcán megszáradt könnycseppeket láttam.A vihar.A vihar miatt sirt,Harry meg megvigasztalta.Legalább is remélem,hogy csak megvigasztalta.Odasétáltam és jobban betakargattam őket.Eléggé lehűlt az idő.Irigy voltam,hogy nem én vagyok a legjobb haverom helyében.De mind egy,most ő volt itt.

Visszamentem a nappaliba,ahol Niall ült megtört arccal.Furán néztem rá,majd lehuppantam mellé.
-Mi a baj tesó?Unottnak látszol.-mosolyogtam.
-Nem fogod elhinni.-mondta Niall,majd kezével megdörzsölte arcát.
-Mesélj.-vigyorogtam.Ekkor Niall elmesélte mi történt és előhúzott a zsebéből egy fotót,amin egy körül-belül hatvan éves öreg hölgy vigyorog mellette,Niall meg ,,mentsetek meg,, fejjel néz.
-Na nee!-nevettem,majd mind a ketten hangos röhögésben törtünk ki.Mikor abba tudtuk hagyni egymásra néztünk és megint elkezdtük.
-Faith meg Harry merre vannak?-kérdezte Niall később és a szemöldökét kezdte huzogatni.
-Jaj ne nézz igy!-vigyorogtam.-Amúgy Hazz szobájában.-Niall ennél a mondatnál nagyot nézett.
-Csak nem...-kezdett bele ,mint aki hatalmas dologra jött rá.
-De hülye vagy!-röhögtem.-Még az kéne,Faith és Harry..-Niall elővett egy tál spagettit a hütőből és betette a mikróba.
-Ja,bizarr.De amúgy találnának.-mondta Niall és miközben a gombokat nyomkodta.
-Szerintem nem.-forgattam a szemem.
-Most miért?
-....Basszus,most jut eszembe!Fel kell hivnom Faith legjobb barátnőjét Londonnal kapcsolatban,még beszélünk.-és eljöttem.Nem akarok senkivel sem beszélni a Faith iránti érzelmeimről.Mondjuk,és sem tudom mit érzek valójában..Elindultam a szobám felé,de nem tudtam megállni,hogy be ne nézzek Harryékhez.Lassan kinyitottam az ajtót.Nagyszerű,még mindig ketten alszanak.Csak mostanra Hazz már mind a két kezével öleli Faith derekát,Fait feje meg Harry vállán van.Egyből becsuktam az ajtót,és unottan mentem a szobám felé.Ledőltem az ágyra,és megkerestem a névjegyzékben Ana-t.Mindezt Faith-ért csináltam csak.Azt akarom,hogy boldog legyen.Kicsengett,aztán Ana hangját hallottam meg.
-Szia Louis!
-Szia Ana,volna neked egy ajánlatom,amolyan kérés...

Niall szemszöge:

          Végre itthon.Már nem birtam azt a bűzlő öreg nénit.Uram Isten..legközelebb óvj meg az ilyentől..Fáradtan jöttem be a lakosztály ajtón,és leroskadtam a kanapéra.Sok volt ez mára.Ahogy ültem,hallottam,hogy valaki jön a folyósóról.Louis volt az,aki fura arccal jött felém.Majd leült mellém.
-Mi a baj tesó?Unottnak látszol.-mosolygott.
-Nem fogod elhinni..-mondtam,majd megdörzsöltem az arcom,hogy rázódjak fel egy kicsit.
-Mesélj.-vigyorgott Loui.Ez után elmeséltem a történteket,majd egy fotót húztam elő,amit a vénasszony barátnője készitett rólunk.
-Na nee!-nevetett,majd én sem birtam tovább,igy már ketten dőltünk.Nagyon sokára tudtuk abbahagyni.
-Faith meg Harry merre vannak?-kérdeztem Louitól,és huzogatni kezdtem a szemöldököm.Szerintem tuti lesz valami Faith meg Hazz közt.Már az elejétől forrt köztük a levegő.Hazza meg úgy néz rá,mint egy angyalra.
-Jaj ne nézz igy!-vigyorgott.-Amúgy Hazz szobájában.-mikor ezt Louis kimondta nagyot néztem,és hát azt hiszem a legrosszabra gondoltam.
-Csak nem...-kezdtem bele meglepődve.ilyen hülye is csak én lehetek.
-De hülye vagy!-röhögött.-Még az kéne,Faith és Harry..-Én közben megéheztem és spagettit vettem elő,majd beraktam a mikróba.
-Ja,bizarr.De amúgy találnának.-mondtam ki az igazat.De ez Louisnak látszólag nem tettszett.
-Szerintem nem.-forgatta a szemét.
-Most miért?
-....Basszus,most jut eszembe!Fel kell hivnom Faith legjobb barátnőjét Londonnal kapcsolatban,még beszélünk.-mondta Louis és elrohant.Nagyon nem értem mért bújik ki a kérdéseim alól...

Harry szemszöge:
         Amikor felébredtem nagyon boldog voltam.Ott volt Faith Tomlinson mellettem..a karjaimban,és ami a legfontosabb:megnyugodva.Meg tudtam nyugtatni,és ez tesz igazán boldoggá..Faith annyira szép volt,ahogyan aludt.Ébren is nagyon szép de igy is.Játszadoztam a hajával és gyönyörködtem benne.Még mindig öleltem,mert nem voltam képes elengedni.Rápillantottam az órára,ami fél ötöt mutatott.Jó sokat alhattunk déltől..De a gép már egykor kellett volna induljon.Biztos halasztották a vihar miatt..Nagyon nagy akaraterő kellett ahhoz,hogy itt haggyam Faith-et.Lassan kihúztam alóla a kezem,majd betakartam és adtam egy puszit a szája mellé.Halkan kimentem a nappaliba,ahol Niall ült.
-Helo haver.-intettem neki jókedvűen.
-Heló.-mondta teli szájjal.Valami ételnek nevezhető dolgot evett.-Na mi a helyzet?-kérdezte kaján mosollyal,és letette a villát.
-Seeemmi.-húztam el a szót és vigyorogni kezdtem.
-Egy irnek nem hazudhatsz!-röhögött.
-Na jó.-fújtam ki a levegőt.-A szobámban voltunk,és aludtunk.
-Kivel?-nézett hülyén.
-Úristen Niall..a nagyapámmal..-röhögtem.
-Aludtatok....-mondta Niall vicces arccal.
-Aludtunk.-mosolyogtam.
-Az már valami.-jött oda Niall és megveregette a hátam.Erre tuti elvörösödtem.
-Mi a célod Styles?-mondta mély hangon.Erre nevetni kezdtem.
-Hát tudod,Niall,én nem is tudom.Szerintem...
-Na mi olyan vicces?-jött be Louis a konyhába lenéző arccal.Nem tudom mért csinálja ezt velem.
-Semmi,épp hülyéskedünk.-mondta Niall komolyan.
-Azt látom.-Na milyen volt Faith-el?-fordult felém és közömbösen végig nézett rajtam.
-Louis mi a baj?-tértem át más témára.-Nekem elmondhatod.
-Neked el.Persze.És mióta vagytok együtt?!-emelte fel a hangját.
-De Lou,mi nem vagyunk együtt!-nevettem kínosan.
-Ha nem is vagytok együtt,de te akarod!Látszik haver!Nekem nem hazudhatsz!..Tudom milyen vagy és,hogy mi a célod vele!
-Louis ez nem...-emeltem fel már én is a hangom,de közbevágott.
-Mi nem?Harry,tudom mire kellenek neked a lányok!És Faith is csak erre fog kelleni!
-Ez nem igaz!-orditottam.
-Dehogynem,de én nem fogom engedni érted?!Nem fogom!-kiabált mostmár Louis.
-Szóval megtiltod,hogy a közelébe menjek?
-Pontosan!
-Csakhogy ez nem fog sikerülni!-mentem közelebb felé,és már emeltem fel a kezem,amikor Niall elém állt.
-Na jó srácok,ezt még megbeszélitek később,ha lenyugodtatok.
-Persze hogy meg!-mondta Louis ingerültem,majd a szobája felé ment és bevágta az ajtót.
-Ha felébreszti Faith-et én...-tűrtem fel a pulóverem ujját,de Niall közbe szólt.
-Nyugi haver,nem lesz semmi.Lou csak irigy rád.
-Az lehet is..
-Na de most gyere,meséljek el valamit.Szerintem megjön a kedved.-mondta Niall kedvesen majd leültetett a fotelba.Niall a legrendesebb velem.Néha jobb barátom mint Louis.Mindent megért és mindig meghallgat,igazán hálás vagyok neki.Később elmesélte,hogy valami öregasszonnyal került összetűzésbe,és mikor képet is mutatott,végem lett.Nagyon sokat röhögtünk.


Faith szemszöge:
          Egész jól elaludtam,amig egy hatalmas ajtó csapódásra fel nem ébredtem.Észrevettem,hogy Harry már nincs mellettem,igy kicsit elszomorodtam.De mi ez a csattogtatás?Rendbeszedtem magam,és ki akartam menni,hogy megnézzem,de ekkor kopogtak...

9.Rész

                                           A vihar.

Faith szemszöge:
           Miután Harryvel kibeszéltünk mindent,hallottuk,hogy a srácok megérkeztek.
-Na jó,én lépek.Segitek behozni a srácoknak a dolgokat.És nekem aztán ne szomorkodj!-mosolygott Hazz,és arcon puszilt.Én visszamosolyogtam.Megfogta az üres poharakat,majd kitolatott az ajtón.Ezt megvigyorogtam.Odasétáltam az ablakhoz,és kinéztem.Szó szerint megijedtem a fekete felhők láttán.Nagyon nem szeretem a viharokat.Nagyon nem...

Harry szemszöge:
            Elköszöntem Faith-től,majd kimentem a szobályából.A fiúk vagy húsz teli csomaggal,szatyorral állitottak be.
-Heló skacok!-nevettem.-Hagytatok egyáltalán valamit a bevásárló központból?-ekkor beállitott Niall tiz csomag kajával,ami látszólag a Nandos-ból volt.
-Nem!Nem maradt semmi!-röhögött Zayn.
-Várjatok,segitek!-mosolyogtam.Mindent bepakoltunk a konyhába,majd leültünk a tévé elé.Louis ügyködött valamit a telefonján,majd lezárta.
-Faith merre van?-kérdezte,és halványan elmosolyodott.
-Faith fent van.Elég rosszul érezte magát.-biggyesztettem le szám szélét.
-Mi?Miért?-kérdezte Louis,és hangját fennébb emelte.
-Szegénynek nagyon hiányzik a legjobb baratnője...
-Ana.
-..és eléggé el volt szontyolodva.Nagyon sajnáltam,de beszéltünk és megnyugodott.-mondtam,mire Louis kifújta a levegőt.
-Azért megyek beszélek vele.-bólintottam.Louisnak ennyire fontos lenne Faith?Megértem,mert unokatestvérek,de Lou akkor is furán viselkedik..

Louis szemszöge:
            Siettem Faith-hez,mert hallottam,hogy szomorú volt.Nem szeretem ha ő szomorú.Amikor beléptem az ajtón,Faith épp rendezkedett a bőröndje körül.
-Szia.-mondtam.-Mizu?
-Hát gondoltam kezdek összeszedni,mivel hamarosan indulunk.-mondta,majd rám nézett és valami tényleg nem volt rendben.
-Hallottam gond van.Mesélj.-gugoltam le mellé,és a vállára tettem a kezem.Ő nagyot sóhajtott.
-Ana.Eléggé rossz nélküle.-szomorodott el.Én elgondolkodtam,majd megszólaltam.
-Figyu,mi lenne,ha ő is eljönne velünk Londonba?-vigyorogtam.
-Tényleg?-vidult fel az arca.
-Persze.-kacsintottam.
-De szeretlek,Louis!-mondta,majd a nyakamba ugrott,és ledöntött a földre.
-Héé!-nevettem.
-Bocsi,csak hát..örülök!-vigyorgott.
-Én pedig annak,hogy te örülsz...Na oké,még beszélünk mert Paul hivott,hogy menjek el hozzá,mert szeretne valamit mondani.És ha haza jövök,iderendeljük Ana-t.Rendben?
-Rendben.-mosolygott.Majd kiléptem az ajtón.Imádok Faith-nek örömet szerezni!

Faith szemszöge:
              Louis elment Paul-hoz valamiért,Niall valamilyen sport órára ment,Zayn találkozott egy rokonával,Liam edzőteremben volt.Megint csak Harrynek nincs dolga.Fura..
              Hazz azt hiszem a konyhában ügyködött,amikor hatalmas vihar lett.Villámlás,mennydőrgés,minden.


Eddig nyugodtan ültem az ágyamban,de mikor már hatalmas mennydörgéseket hallottam,kezdtem fészkelődni.Kis korom óta utálom a viharokat,mert már akkor megrémitettek.Nem,én nem akarom,hogy essen!Ekkor villámlott egy óriásit és az egész szobát bevilágitotta a fénye.Nagyon nem tettszett.Ebben a percben még egy hatalmasabb villámlás jött és egy akkora dörgés követte,hogy a föld is beleremegett.Valami nagyot szikrázott és kiverte a lakosztályban a biztositékot.Minden elsötétült.Nagyot sikitottam..

Harry szemszöge:
          Épp a konyhában csináltam kávét az útra,amikor hatalmas villámlásokat láttam és mennydörgést hallottam.Elég durva volt.A kávéfőző gép leállt és kint mintha szikrázni láttam volna valamit.Ebben a pillanatban minden fény kihunyt a lakosztályban.Ledermedtem és sikitást hallottam.Tudtam ki volt az.Faith hangját hallottam.Elkezdtem szaladni a szobálya felé és ekkor láttam,hogy nyilik az ajtó és Faith rohan ki rajta.
-Harry,én nem akarom!-kiáltott.Ekkor odaértem hozzá,átkaroltam nyakát és magamhoz szoritottam.Faith teljes teste reszketett,a hangja remegett és ő meg zokogott.A szivembe kést döftek.Én csak szorosan öleltem Faith-et,és soha de soha nem akartam elengedni.Mért félhet ennyire a vihartól?...Csak álltunk a sötétben és hallgattuk a mennydörgéseket.Egyszer csak egy hatalmasat villámlott,és Faith megremegett.
-Nyugodj meg.-súgtam a fülébe.Majd ölbe vettem,belepusziltam a hajába és bevittem a szobámba.Finoman letettem az ágyamra,majd betakargattam.Odasétáltam az ablakhoz.Kint csak úgy pusztitott a vihar.Nagy nehezen elhúztam a sötétitőt,hogy a villámok fénye ne szűrődjön be.Még  mindig vak sötét volt..Befeküdtem az ágyba Fait mellé,hogy nyugodjon meg. Betakartam magunkat,és őt odahúztam magamhoz.Meg akartam védeni..Játszodtam hajával,és suttogtam neki a ,,Little Things,,-et,hogy ne sirjon.Dalomba sokszor beleszólt a mennydörgés.Faith ilyenkor jobban hozzámbújt.Mikor megszűnt gyors reszketése,elhatároztam,hogy megtöröm a csendet köztünk.
-Ne félj hercegnő,itt vagyok...Én itt vagyok neked,és örökké itt leszek.Nem engedem,hogy bajod essen.Rendben?-és magam felé forditottam.Halványan csak,de láttam gyönyörű.megtört arcát.
-Rend..ben.-remegett Faith hangja,és néha elcsuklott.Szeretem őt ,mindennél jobban.És félek,hogy ezt nem tudom sokáig magamba tartani.Csak feküdtünk egymással szemben,én meg szorosan szoritottam magamhoz őt.Tiz perccel később megszünt a villámlás,de dörgést még mindig hallottunk.Fait meg már nem zokogott annyira.
-Mért félsz igy a vihartól Faith?-kérdeztem.
-Túl hosz..szú az ide.-mondta erőtlenül.
-Jól tudod,hogy nekem mindig van rád időm.-mosolyogtam.
-Hát,ez még akkor volt,amikor kicsi voltam.Szerettem az esőt.Megnyugtatott,de nem az ilyen változatát.-mondta lassan.Ekkor dörgött egyet és ő összeszoritotta ajkait,de folytatta.Ő nagyon erős lány.Ezért is csodálom még annyira.-Kint szaladgáltam Louval,ernyővel a kezünkben.Nagyon vicces volt....amig el nem durvult az idő..Louis beszaladt a házba.Én ezt nem vettem észre.Akkor is ekkora vihar kerekedett.Egy fa mellett álltam és anya kiabált nekem,hogy hamar menjek be,mert hanem bajom eshet..Nem hallottam,mert a dörgések eltompitották hangját.Ekkor egy hatalmas fehér villám csapott belle a fába ami mellett álltam.Kiütött a tűz és innen már nem emlékszem semmire.A tüz felégette a környező területeket és ezzel együtt a házunk is.El is kellett költöznünk.Másnap reggel pedig egy korházban ébredtem,tele égési sérülésekkel.-itt sirni kezdett.-Hosszú idő telt el mig a sebeim begyógyultak,de ezzel együtt viszont az emlékeim nem fognak eltűnni..Louis is emlékszik erre a napra,ő is fél.Most nem tudom,hogy hol van,de nem akarom,hogy neki is baja essen!-emelte fel a hangját.Ámulattal néztem rá.-Ha az orvosok nem lépnek közbe értem,én már..-ebbe a mondatba beleborzongtam.
-Shh..Nem Faith,te egy erős lány vagy.Lounak pedig nem fog baja esni,és tudod mért nem?Mert bátor és meg tudja védeni magát és most biztos azon van,hogy hamar ideérjen és téged is megóvjon.-mosolyogtam.-És addig itt vagyok én neked.És téged csakis a testemen keresztül bánthatnak.Szeretlek Faith!-suttogtam és hosszasan megpusziltam.
-Én is téged.-mondta könnyezve.-Ha te nem lennél,már rég végem volna.-suttogta.Már csak esett odakint és a halk eső hatására mind ketten lassan,de megnyugodtunk..

Zayn szemszöge:
           Épp egy rég nem látott unokatestvéremmel ebédeltem amikor a vihar szörnyű nagy lett.A lámpák kikapcsoltak és az vendéglő zene gépe is.Azt mondták nyugodjunk meg,csak az áram ment el.Mi nem féltünk,nem is nagyon érdekelt.Csak ettünk tovább.Mókás volt egy rég nem látott rokonnal tiszta sötétben ebédelni..

Niall szemszöge:
           A sport terem felé vettem az irányt,amikor villámlani kezdett.A teremhez egy lift segitségével lehetett csak feljutni.Amikor kinyilt az ajtó egy finoman szólva testesebb öregnénit pillantottam meg.Persze azonnal felismert.Amikor elindult a lift,Sara(mert igy hivták a nőt) sokat kérdezősködött a bandáról meg mindenről,akár egy őrült tinilány.Ekkor megállt a lift,és lekapcsolódtak a villanyok.
-Ó várj csak kisfiam!Hadd vegyek elő egy nóteszt,hogy jegyezzem le a tulajdonságainkat.(Jelzem,vak sötét volt :D)Biztos lesz bennünk sok-sok közös.-nevetett furán.-Igy jobban megismerhetjük egymást!-ekkor kotorászni kezdett.
-Remek..-mondtam erőltetetten.

Liam szemszöge:
          Épp az edzőteremben foglalatoskodtam,amikor elvették a villanyt.Kint borzasztó nagy vihar dúlt.Sötétben nem volt mit csináljak sem én,sem a haverjaim.Előkaptuk a telefonjainkat és Pou-zni kezdtünk.Nem,kicsit sem volt vicces :D..

Louis szemszöge:
          Paulnál voltam,aki közölte velem,hogy a repülőgép éjszaka indul,mert törölték a járatunkat a vihar miatt.Elég hamar hazaértem.Még a vihar bedurvulása előtt.Amikor dörögni meg villámlani kezdett,előtört belőlem egy emlék,és a szivem helyben összeszorult.Sietni akartam,mert tudtam,hogy Faith nagyon retteghet.Éreztem.Még mindig ott van előttem a kép,ahogy fekszik a műtőasztalon és az orvosok az életéért küzdenek...Nem!Ezt nem engedem!Siettem a lakosztályunkhoz,ami nehéz volt,mert a liftet lezárták,igy a lépcsőn kellett mennem.Amikor felértem,kinyitottam az ajót.Ahogy beléptem a villanyok felkapcsolódtak,és hallottam,ahogy a liftek elindulnak lefelé,meg felfelé.Egésy Los Angeles sötét volt.Most újra lehetett látni.Az eső már csak halkan esett.Lerugtam cipőmet,és bementem Faith szobájába,de hűlt helyét találtam,majd minden többi szobába bementem,de sehol senki,se Faith,se Hazz.Végül Harry szobája maradt.Ahogy benyitottam egy fura látvány fogadott,ami eléggé letablózott...