26.Rész

                                                   -Lennél...?


Faith szemszöge:
       Harry magához húzott.Nem tudtam honnan jöhetett a hang,de az udvarról származott.Nem tudtam a képzelődésre fogni.Harry lassan felállt,a korláthoz sétált,és lenézett.Sorra figyelte az udvar minden szegletét.
-Semmi..-fordult meg.-Nem tudom mit hallottunk,lent semmi nincs.-kezdett közeledni,majd visszaült mellém.
-És ha valaki odalent van?-ezt utálom magamban.Néhány helyzetben képes vagyok a legrosszabbra gondolni.
-Nyugodj meg..-vette elő a legmelegebb,legaranyosabb mosolyát.-Nincs lent senki.És ha lenne is...Én itt vagyok melletted.Az életemet is odaadnám érted.-emelte fel kezét,és végigsimitott a számon.
-Harry..-néztem a szemébe,és teljesen elfelejtettem mindent,amit akartam-..nem kell ilyeneket mondanod,csak azért,hogy jobban érezzem magam..-néztem le a földre.
-Nekem elhiheted.Teljesen azt mondom,ami itt van ..bent..-mondta,és folyamatosan a szám nézte.Majd egyik karjával átölelt és magához húzott.Éreztem,hogy biztonságban vagyok a karjaiban,és hogy mi tényleg mindig ott leszünk egymásnak.Hogy szerelmi,vagy baráti alapon,még nem világos..Adott egy szájra puszit,majd megsimogatta az arcom.
-Lemegyük?-kérdezte.
-Menjünk.-mosolyogtam,majd felálltunk.

...

Átmentünk a hosszú folyosón,majd le lépcsőn.A srácok látszólag már vártak.
-Ó,megjöttetek.-mosolygott kajánul Niall,majd az ajkába harapott.Elnevettem magam.
-Hallottuk ám,hogy recseg az ágy Hazz.-kacsintott Liam.
-Ki kell ábránditsalak,Payno.A teraszon voltunk,és beszélgettünk.-mosolyodott el Harry,mire bólintottam.Nagyon feltűnt,hogy Ana,meg Zayn nagyon hallgatagok.
-Srácok minden rendben?-ültünk le mi is a a többiekhez.
-Mi ne lenne rendben?-mosolygott Zayn,de ez a mosoly nem volt igazi..
-Louis merre van?-kérdezte Harry,mivel Lou nem volt sehol.
-Épp elugrott,hogy hozzon kaját.-csillant fel Niall szeme.Csend következett.Engem még mindig a hang nyugtalanitott az udvarról.Én is hallottam,és Harry is,de senkit nem láttunk.Nem fért a fejembe.Csak erre tudtam gondolni..Próbáltam elterelni gondolataimat,de nem jártam sikerrel.
-Valami baj van?-súgta a fülembe Harry.
-Semmi-csováltam a fejem.-Srácok felmegyek.-mosolyogtam halványan.-Szükségem van egy kis pihenésre.
-Meg tudlak érteni.Harry mindig is gyorsabb fajta volt.Biztosan kifárasztott.

-Igen Liam,most nagyot nevettem.-kacsintottam,majd felálltam.
-Veled megyek.-fogta meg Harry a csuklóm.
-Liam mióta ilyen?-nevettem a lepcsőn felfelé.
-Amióta velünk van?!-mosolygott Harry.

...

A szobájába vitt,és leültetett az ágyra,majd legugolt elém.A homlokomra tette a kezét.
-Minden rendben?Mi volt a gond?..-nézett rám aggódva.
-Minden rendben..Nem kell aggódnod.
-De aggódom.Nem akarom,hogy baj érjen.Az Raymondos ügy óta,még jobban akarok rád vigyázni,és melletted akarok lenni.-nagyon jól esnek Harry féltő szavai.Elmosolyodtam.
-Még mindig az a hang bánt,igaz?-fogta meg a kezem.-Felejtsd el,gondolj másra.Jobb dolgokra.-mosolygott ő is.
-Próbálok..-mondtam.Harry nagy levegőt vett.
-Mivel vidithatnám fel a hercegnőt..-ült le elém,majd úgy tett mintha erősen gondolkodna.-Hm..Tudod..szerintem az a medence ott lent nagyon szimpatikus.-kacsintott.-És hát..nagyon meleg van.Nem lenne kedved velem lejönni?..Esti fürdőzés?-csillant fel a szeme.Nagyon megörültem ennek az ötletnek,igy elfelejthetem az aggasztó gondolataimat.
-De,lenne.-nevettem el magam.

-Ezt szeretem.-fogta meg Harry a kezem.

...

A cuccaink egy vendégszoba-féleségben voltak.Valószinüleg a srácok hordták be.Előkerestem a fürdőruhám,majd elindultam a fürdő felé.Az egyik fürdő felé..Majd csak megtalálom valamelyiket..
Sikeresen rá is akadtam.Amikor beléptem a lábam a földbe gyökerezett.Harry fürdőcuccban állt a tükör előtt,és a haját rendezgette.
-Szia,szépségem.-rohant oda,mint egy kisfiú.-Bocsáss meg,hogy nem volt idő rendesen kipakolni a ruhákat.-mosolygott.
-Semmi gond.-léptem közelebb.-Igy is megtaláltam,majd kipakoljuk.
-Rendben van.-tette rá kezét a csipőmre.-Várlak.-mosolyott,és kiment.Harrynek sikerült,hogy minden gondolatom körülötte forogjon..

25.Rész

                                  -Ezt nem hiszem el...

   Ana kicsit sem zavartam belépett.Harry rám nézett,majd közelebb ült hozzám,ezzel Ananak helyet adva.
 
Ana szemszöge:
   A fiúk háza gyönyörű.Egyszerűen imádom.Amig Faith meg Harry kint voltak,a fiúk megmutattak mindent.Mikor Harry és Faith felmentek,kinéztem az ablakon.Már éjjel volt,egy sötét utcára nyilt kilátás.Észre sem vettem,hogy elbambutam.Egy lány stoppolt az út szélén de senki sem állt meg neki.Háttal volt nekem,ezért csak hosszú,barna haját láttam.Az alkata,a mozgása nagyon emlékeztetett valamire,de inkább valakire.Egy adott pillanatban a lány megunta a stoppolást,rágyújtott,és megfordult.Megszédültem....Az a lány rettentően hasonlított Faithre.A teljes mása volt,csak az ő haja barna volt,míg Faith haja szőke.Még mindig tátott szájjal álltam az ablaknál.A való világba Zayn hozott vissza.
-Ana,drága,jól vagy?-fogta meg a vállam.Majd végigsimitott rajta.
-Persze,minden a legnagyobb rendben!-húztam el a függönyt hirtelen,majd Zayn felé fordultam.Ő furán végig nézett rajtam,majd finoman félre állított.
-Láttál kint valamit?-fogta meg a függönyt,és lassan húzni kezdte.
-Ne,Zayn!-szisszentem fel,de erre már teljesen elhúzta.Kint már nem volt senki.Leesett egy kő a szívemről,de még mindig nyugtalan voltam.
-Ne?!-nézett rám Zayn.
-Én csak...
-Ana,mit titkoklsz előttem?-kérdezte,majd egyhangúan elment.Nagyszerű.Össze vesztem Zaynnel,de ez most az egyszer nem annyira lényeges.
...
Faith sehol sem volt.Már csak Harry szobája maradt hátra.Gondolkodás nélkül benyitottam,amit nem kellett volna.Kérdezősködni kezdtem,mire mind a ketten meglepődtek,de ezt leginkább Harryre mondanám.Alrébb csúszott,hogy foglaljak helyet.
-Gyere,Ana.Mondd el,mi a helyzet.Ezt igy nem értjük.-nézett nagy szemekkel.
-Nem.Mindegy.Hagyjuk az egészet..Tudjátok fáradt vagyok,össze vissza beszélek.Nezzétek ezt el..-mondtam gyorsan.A fenébe Ana.Mért nem tudsz te jól hazudni..
-Biztos vagy ebben?-kérdezte Faith tagoltam.
-Persze!Még egyszer sajnálom,hogy csak igy benyitottam.Sziasztok,majd gyertek le!-vigyorogtam,majd kimentem,becsuktam az ajtót,és kifújtam a levegőt.Lehet ha rossz ötlet,hogy nem mondom el nekik ezt az egészet,de most ez a legokosabb döntés..

Harry szemszöge:
-Faith,hercegnőm.Minden rendben?-hajoltam Faith felé,mivel már öt perce az ágyon feküdt,és a plafont bámulta.
-Hé..-nevettem,majd végig simitottam az arcán.
-Harry,itt nincs rendben valami.Ana nagyon furán viselkedett.Én nem tudom..-nézett rám bizonytalanul.
-Semmi gond nincs,Faith.-mosolyogtam.-Ana-nak nem volt jó napja,és..ránk nyitott.
-Nem ok nélkül nyitott ránk,Harry..-mondta,és egyre idegesebb lett.-Beszélek vele.-ült fel.
-Ne menj,hagyd.-toltam vissza finoman.-Inkább maradj itt velem.-haraptam az ajkamba.
-Harry,hogy tud ilyenkor is ezen járni az eszed?!-emelte fel a hangját.-Még csak együtt sem vagyunk,ez igy túl gyors!-rántotta el a kezét,majd felállt és kiment.Hogy tudtam igy elszúrni megint.Itt van egy lány,akit imádok,és kivánok is.Férfiből vagyok..igy van ez.De az életem végéig is várnék rá,és ezt most nem bizonyitottam be.Igaza van.Még nem is vagyunk együtt..Én az életemnél is jobban szeretem.Hátra dőltem,és elmerültem a gondolataimban.Harry,hogy lehetsz ilyen tapintatlan?!-dobtam neki egy párnát a falnak.



Faith szemszöge:
         Tudtam,hogy Harrynek csak arra kellek.Nem vagyunk együtt,de mégis érzem hogy kihasznált..Eddig csak ilyen fiúkkal volt dolgom.Kihasználtak,tönkretettek,majd elhagytak.Hirtelen egy könnycsepp gördült le az arcomon,pontosan akkor,amikor lementem a többiekhez.
-Sziasztok.-töröltem le a könnyeim,és erőltettem az arcomra egy mosolyt.Mind meglepődtek.
-Faith,mi a baj?-jött oda Louis a világ természetességével.Kitartottam magam elé a kezem,ezzel megtartva a távolságot.Nem tudom elfelejteni,hogy mindig csak haragszik rám...és Harryre.
-Ana merre van?-kérdeztem a többiektől.
-Az emeleten.-mondták egyszerre.
-Oké.Ne kérdezzetek semmit.Minden rendben..lesz.Remélem.-mosolyogtam.-láttam,hogy aggódnak,de nem érdekelt.Csak arra tudtam koncentrálni,amit Ana mondott,és Harryre.Újra felsétáltam az emeletre.Ana egy teraszon volt.Fogalmam sincs hogyan találtam rá arra a teraszra ebben a nagy házban.Egy hintaágy volt ott.Leültem legjobb barátnőm mellé.
-Szépek a csillagok nem?-kérdezte,és máris terelte a témát.
-Ana,mi volt ma ez?
-Mi volt?-kérdezte,mintha nem tudná miről van szó.
-Kérlek.-nevettem cinikusan.-Ne tedd magad.Jól tudod,miről beszélek.-erre elhallgatott.
-Faith,ez olyan dolog...
-Amit nekem most elmondasz..most.Legjobb barátnők vagyunk.Vagy nem?
-De igen,és nagyon szeretlek.És mindent elmondok neked.
-Akkor kezzd el,kérlek.Enélkül is rossz a napom.-biztosan megértett,mert nem kérdezett.
-Ma amikor kint voltatok Harryvel,majd felmentetek....

...

    Mikor Ana elmesélte,hogy látott egy lányt,aki pont úgy néz ki mint én,megrémültem.Az lehetetlen,hogy legyen egy olyan ember,aki a teljes másom.Nem tudtam felfogni ezt az egészet,és nem tudtam elhinni sem.De a kiváncsiság sem hagyott.Érzékeny tipus vagyok,de most nem féltem ettől az egésztől.Titokban meg sem próbáltam felvenni,Ana rosszat láthatott..Nem szokásom,de most az egyszer,és legelőször is,nem hittem a legjobb barátnőmnek.
-Biztos vagy ebben?Lehet ha nem is igaz,csak beképzelted.
-Faith.Kértél,hogy mondjam el az igazat.Elmondtam,ez az igazság.
-Rendben.-fújtam ki a levegőt.-Ana nagyon magabiztosnak tűnt.-Még ezt is fel kell fognom..-bárcsak anya itt lenne.Ő mindig tudta,mit kell tennem.A könnyeim újr a szemembe gyűltek,és égni kezdtek.Tudtam,hogy ez fog történni.A kiváncsiságom idegességgé változott.
-Ana..-süttem le a szemem,nem szeretem ha sirni látnak.-Igérd meg,hogy mindig itt leszel nekem.Nélüled nem birnám.
-Persze,te lány.Én vagyok a legjobb barátnőd.Mindig is az maradok.És megtaláljuk azt a lányt,akárki ő.-ölelt át Ana.Ez nagyon jól esett.

Harry szemszöge:
         Nem birtam tovább a szobában.Csak beszélni akartam Faith-el.Felpattantam az ágyról,majd egy pillantást vettem a tükörre.Faith furcsa,de mégis csodálatos dolgokat vált ki belőlem..Ha vele találkozom,mindig a legjobb formám akarom mutatni.
         Le sem mentem az emeletre,mert hangokat hallottam a teraszról.Kiléptem,mire mind két lány rám nézett.Faith hirtelen elforditotta a fejét.
-Jól van.Akkor én nem zavarok-mosolyodott el halványan Ana.Bólintottam,és hálásan néztem Anara.Amikor elment,leültem Faith mellé.
-Szia hercegnő.-mosolyogtam rá,de ő nem mondott semmit.
-...még nem fáradtál el?-kérdeztem kis idő múlva.
-Ugyan miben?-kérdezett vissza.
-Abban,hogy egész nap a fejemben jársz..-válaszoltam,és én is éreztem,ahogy elpirulok.Ez a másik dolog,amit kivált belőlem.Faith halványan elmosolyodott.
-Ezt láttam.-simitottam meg kezét,és örültem,hogy nem húzta el.
-Bocsánatot szeretnék kérni.Faith,én soha nem bántam ennyire semmit..Igazad van.-mosolyogtam.-Még együtt sem vagyunk.Én nem is tudom mit képzeltem magamról.Olyan tapintatlan vagyok,és az a világ legroszabb érzése,hogy megbántottam egy ilyen gyönyörű lányt.Kérlek,bocsáss meg nekem..-felemelte fejét,és megpillantottam csodálatos kék szemeit.De ezek a szemek könnyesek voltak..
-Sirtál..-és mire kimondtam,én is szomorú lettem.Nem hiszem el,hogy miattam sirt..
-Sirtam Harry..-mosolyodott el szomorúan.-..mert szeretlek..nagyon szeretlek az első nap óta.De hiba volt.Ugyan olyan vagy mint a többi srác.Én másnak hittelek..-nézett fel az égre,és a szavai fájtak.-Azt hittem megtaláltam azt a bizonyos ,,felem,,.De úgy tűnik,még sem igy történt..
-De igen..-erre a két szóra Faith rám nézett.-Te vagy az első lány,aki miatt igazán harcolok.Azt hittem,soha nem talál rám az igaz szerelem.Az én esetemben,nehéz is lenne..De megadatott.És a világ legszerencsésebb emberének mondhatom magam,mert van egy kincsem,amit soha nem akarok elveszteni,és örökké magam mellett akarok tudni.Úgy szeretlek,mint még senkit.-mondtam,és már féltem a tudattól,hogy elvesztem azt a lányt,aki már szinte az életem értelme.Talán könnyek voltak a szememben.-Féltelek..Nem akarok abban a tudatban lenni,hogy a másé is lehetsz...hiába is mondanám el..Ezt nem lehet kifejezni..Szeretlek.Halálosan..-egy könnycsepp a szememből a kezünkre csöppent.
-Harry...-nézett Faith lágyan.-..nincs semmi baj..-majd felemelte kezét,és finoman megszoritotta a pólóm nyakát,majd magához húzott,és megcsókólt.-az erő elhagyott.Csak  rá tudtam koncentrálni.Ő az akitől elgyengülök,ő a kriptonitom.A csodás pillanatnak hamar vége lett.Recsegést hallottunk az egyik bokorból..
-Mi volt ez?..-nézett rám,mire magamhoz húztam...

24.Rész

                                             A ház.


Faith szemszöge:
          Harry karjai a derekamról letévedtek,a kezemre,és megfogták azt.
-Akkor gyere.-mondta halkan,és mosolygott.Olyan férfias volt.A medence mellet el kezdtünk sétálni az ajtó felé.
-Gyönyörű..-néztem szét.
-Örülök,hogy tetszik.-simitott végig Harry a hátamon.

Harry szemszöge:
           Ilyen boldog még sosem voltam,legszivesebben ugrálnék.Faith egy igazi angyal.Nem tudom megállni,hogy meg ne csókoljam,meg ne érintsem..Minden percben érezni akarom őt.Az hogy körbevezetem a házban,csak egy újabb esély arra,hogy vele legyek.

Faith szemszöge:
           Ahogy az ajtó elé értünk,Harry kinyitotta azt,és előre engedett.Beléptünk,és minden szem ránk szegeződött.
-Na mi a helyzet?-nevetett Harry.Liam fészkelődni kezdett,és egy hatalmas kaján mosoly terült el az arcán.
-Le sem tagadhatnátok egymást!-bámult Niall.
-Srácok,mi még tényleg nem..-pirult el Harry,és nem fejezte be a mondatot.
-Értem én,nem vagytok együtt,ahogy mondtad,MÉG!-hangsúlyozta ki Zayn.
-De..-kezdtem el én is kinosan.
-Semmi,de csajszi,ismerlek!-kacsintott Ana.
-Elég!-jött le Louis a lépcsőről mérgesen.Meglepődve Harryre néztem.Louis mostanában nem önmaga.Valamiért azt érzem,hogy ez mind miattam van.Nem akarom felboritani a banda egyensúlyát.Hirtelen rosszul éreztem magam.Mindenki Louist figyelte.Nem tudtuk megint mi baja.
-Körbevezetem Faith-et a házban.-törte meg Harry a csendet,majd a vállaimra tette kezeit.
-Menjetek csak..ne zavartassátok magatok..még mindig itt vagytok?..nagy még a ház..-kezdte el mindenki mosolyogva.Harryvel nagyon megkönnyebbültünk.Körbenéztem,és csak most csodálkoztam el igazán a nappalin.

-Akkor?Mehetünk?-súgta Harry,amibe beleborzongtam.Bólintottam,mire ő újra megfogta a kezem,és elindultunk.
-Nagyjából minden az emeleten van.Fura,de mi itt fent többet vagyunk,mint lent.-vakarta meg Harry a tarkóját az emeleten.Ezt megmosolyogtam.
-A srácok biztos nem bánják,ha benézünk hozzájuk.-kacsintott Harry.
...
-Ez itt Zayn szobája.-nyitottunk be egy gyönyörű szobába.Szép fehér bútorok voltak,és talán ami a legjobban tettszett,az a mennyezet volt.Oldalról láttam,ahogyan Harry rám néz.Erre ,,nem rossz,, fejet vágtam.Harry elnevette magát.
-Jó dolga lesz Ana-nak..-mondta kis idő múlva.
-Harry!-böktem oldalba,majd én is vele nevettem.

...
-Ez itt Niall-é.

-Szép!-néztem be.

-És dicséretes,mert hozzá képest tökre rend van.-mondta Harry.

...

-Liam szobája.-mentünk be egy újabb szobába.Itt sem csalódtam.Ugyan olyan gyönyörű volt,mint az eddigiek.

...

Majd következett a Louis szobája.
-Lou birodalma.-nyomta le a kilincset Harry.

Akaratom ellenére,de bementem.Harry furán utánam nézett.Az éjjeli szekrényen,egy lámpa alatt megpillantottam egy képet.Én és Louis voltunk rajta kiskorunkban.A könnyeim folytogatni kezdtek,ennek hatására leültem az ágyra a képpel a kezemben.Harry odajött hozzám,és megérintette a vállam.-Harry,mért veszekszik annyit velem?-néztem fel rá,és szemem könnyben ázott.Ő kinyitotta száját hogy mondjon valamit,de visszacsukta,majd megölelt.-Ne aggódj,minden rendbe jön!-Harry,én csak bajt hozok rátok.Nem kellett volna eljönnöm..amióta itt vagyok...-Sss..ilyen meg se forduljon a fejedben.A legjobb,ami történt velem a világon,hogy megismertelek!-nézett Harry a szemembe.-Komolyan igy gondolod?
-A legkomolyabban.-puszilt homlokon Hazz.-Most pedig az én szobám jön-derült fel az arca,majd megfogta a kezem és ki vezetett a szobából.Harry egy újabb ajtó elé lépett.
-Itt lakom én.-tolt be lassan a helységbe.

-Hűha..-mondtam,mire Harry megelégedve elmosolyodott.-Saját fürdőkád?-néztem rá vigyorogva.-Nem én akartam igy.-tette fel a kezeit.-Mikor beköltöztünk a srácok minél hamarabb szobát akartak stoppolni.Lefoglalták az első szobákat,és nekem az utolsó maradt.Mikor később benyitottam ez fogadott..-mosolyodott el.-Szegény Harry.-nevettem.-Az utolsó szobát kapta..-De ő járt a legjobban.-nevetett ő is,majd csend következett.-Rózsaszín a beütése.-szólaltam meg kis idő után.-A tervező meleg volt.-súgta a fülembe.Hirtelen megfordultam és furán néztem Harryre.Ő elnevette magát.-Vicceltem.Na gyere.Nagy a ház.....

Még sok helyet bejártunk,és én már nem tudtam meglepődni sehol.A szobák mind gyönyörűek voltak.

...Végül a hátsó udvaron álltunk meg.Ez volt az utolsó hely.

-Gyönyörű házatok van.Nem győzöm elégszer mondani.-nevettem.
-Nem is kell.-mosolygott Harry,majd leültetett egy napozó ágyra,és ő leült velem szemben.-Most hogy itt leszel,még szebb lesz.-Erre a mondatra egy mosollyal válaszoltam,majd eszembe juttak a többiek.
-Vissza kéne mennünk.Már lassan egy órája,hogy eljöttünk.-álltam fel,mire Harry is hirtelen felállt,és magához húzott.Észrevettem,hogy valaki figyel odabentről.Odapillantottam.Kétségen kivül,Louis volt az.Nem tudtam jobban megfigyelni,mert Harry maga felé forditotta a fejem és megcsókolt.Nem érdekelt semmi.Engedtem Harrynek,mert ez a csók más volt.Lassab volt,és szenvedélyesebb.Azon vettem észre magam,hogy Harry húz be a házba,és én vakon megyek utána,de még igy sem váltunk el egymástól.Persze mindenbe belebotlottunk,emiatt sokszor belemosolyogtunk a csókunkba.Szerencsére nem találkoztunk senkivel útközben.Nehezen felértünk az emeletre,ahol Harry feltűnően a szobája felé vitt.Amikor bementünk,lefektetett az ágyra,majd becsukta az ajtót.Rám nézett,elmosolyodott,majd ledőlt az ágyra,és felém hajolt.Puszilgatni kezde a nyakam,majd újra megcsókolt.Nem tudtuk mi történik,csak azt hogy egymást akarjuk.Megfogtam a póloját,és elkezdtem felfelé húzni,amikor hirtelen benyitottak.Elnéztem Harry mellett,majd ő is hátrafordult.Ana nyitott be,majd úgy nézett ránk,mintha kisértetet látna.
-Ana?...-kérdezte kis idő múlva Harry,miközben még mindig ölelt.Kicsit fura volt Ana előtt.
-Faith?-kezde el lassan a legjobb baratnőm-...Faith itt is te vagy?..-kérdezte meglepődve.
-Hogy?!-bontakoztam ki Harry öleléséből,majd felültem.
-Itt is te vagy..és ott is?.-mutogatott értetlenül.
-Mi?-húzta le Harry a blúzát,majd ő is felült.
-...

23.Rész

                    

                                         -Megérkeztünk.
Louis szemszöge:
             Felnéztem,és ekkor megpillantottam egy gyönyörű lányt.Csodálatos hosszú hajánál,már csak a szeme volt szebb.Az arca halvány piros volt,és késztetést éreztem arra,hogy megérintsem.Nem Louis!Parancsolj magadnak!
-Szia,Eleanor Calder vagyok.Calder doktor az apám,és gondoltam meglátogatom.-mondta.Én egész végig csak bámultam,de nem tudtam elfelejteni a bánatomat..Majd újra a földet bámultam.
-Louis Tomlinson.-Biztosan tudta,hogy a One Direction-hoz tartozom.Ő is egy rajongó lehet.Ekkor Eleanor leguggolt elém,és felnézett rám.Fura volt,hogy nem kezd el kiáltozni,meg újjongani,mint a többi lány.
-Mi a baj?-kérdezte.
-Egyszerűen félek..-Eleanor vette a lapot,mert nem kezdett kérdezősködni.
-Nem lesz semmi baj.Apu ura a helyzetnek.-mosolygott,majd megfogta a kezem.Nagyon jól esett,és fájdalmaim ellenére is,de elmosolyodtam.

Harry szemszöge:
        Faith nagyon le volt törve.Fájt is a szivem miatta.Nehezen kapott levegőt,és a keze is nagyon remegett.
-Ne félj,drága.Nyugodj meg.-simogattam.-Itt vagyok veled.Mindig,és hidd el nem lesz semmi baj.-pusziltam meg.
-Harry,szeretnék neked hinni,de nehéz..
-Bizz bennem.-néztem rá,majd ő hozzám bújt.Ekkor az orvost láttam meg,ahogy közeledett felénk.Intette,hogy menjünk oda.Lassan felálltam,majd segitettem Faith-nek is.Alig tudott állni a lábán,és nem volt ereje.
-Erős vagy,Faith.Szeretlek.-suttogtam neki.Faith bólintott.Ebben a helyzetben nem is vártam tőle többet.Megálltunk az orvos előtt.Megszoritottam Faith kezét.Nem tetszett az orvos kifejezéstelen arca.Hátranéztem,és szememmel Lout kerestem,de sehol sem láttam.
-Mrs.Tomlinson..-kezdett bele az orvos,mire visszafordultam.-Az ön édesanyjának állt le a szive.-Faith ebben a pillanatban még jobban rám nehezedett,de erősen a karjaimban tartottam.Ez nem lehet igaz,hogy egy ilyen csodálatos lány elveszti az édesanyját.

-De..-folytatta az orvos,mire fellélegeztem.-visszahoztuk,és most meglehetősen jól van.-mosolyodott el a ,,megmentő,,.Faith felnézett,és kék szemei megcsillantak.Oldalra forditottam a fejem,majd ránéztem.Egy hatalmas puszit nyomtam az arcára,és szorosan megöleltem.
-Köszönjük.-mosolyogtam,mire az orvos biccentett,és elment.
-Mondtam,hogy bennem megbizhatsz.-néztem ismét félre,és haját füle mögé tettem.
-Köszönöm Harry.Köszönöm,hogy megint itt vagy velem.-mosolyodott el.Végre láttam mosolyogni,és ez nekem mindent megér..Ebben a percben megcsörrent a telefonom.,,Hála Istennek,pont ez kell most nekem.,,-gondoltam magamban.Nehezen találtam meg a telefonom.Hirtelen azt sem tudtam,hol keressem.Faith,aki eddig nekem volt dőlve,most felült.

                 Felálltam,megsimogattam,majd felvettem.

-Igen.Harry Styles.
-Szia,Harry.Itt Paul.Azért hivlak,mert fontos lenne bejönnötök a stúdióba.Az utolsó simitásokat kell elvégeznünk az új dalon.-Remek.Itt kell hagynom Faith-et ebben a helyzetben.Pedig nem fogom.
-Jön Faith is.-jelentettem ki.
-Nem.Én rád,Niallre,Louisra,Zaynre meg Liamre gondoltam.Amig a teljes szám ki nem jön,addig civilek nem jöhetnek be a stúdióba.Persze az intrókat hallhatják az interneten,de ide most semmiképp.-Rájöttem,hogy akárhogy is próbálnám meggyőzni Pault,nem járnék sikerrel.
-Rendben.Oké.
-Akkor találkozunk a londoni stúdióban-majd letette.Mit mondhatnék most Faith-nek..Lassan mentem oda hozzá.Leguggoltam elé,és megfogtam kezét.
-Faith,el kell mennem.Nagyon nem szeretnék de muszály.
-Rendben,megértem.-mosolygott halványan.Imádom őt.Mindig megértő,és nem tesz úgy mint a többi lány.
-Szeretlek,ugye tudod?-Faith aranyosan nézett,majd megölelt.Nagyon élveztem.
-Haza vigyelek?Messze van London.-kérdeztem,miután elváltunk.
-Nem kell,köszi.Majd elmegyünk taxival.
-De nem akarom,hogy valami bajod essen.
-Nem lesz semmi bajom.Tudok magamra vigyázni.
-Igéred?
-Igérem.-tette fel kezét.
-Akkor jó.-mosolyodtam el,és felálltam.Elindultam,hogy megkeressem a srácokat.Ez hosszú menet lesz...
  Eddig talán észre sem vettem,mekkora ez a korház.Na jó,akkor keressük meg Niallt..Egyből a büféhez mentem,ahol meg is találtam.Mért nem lepődöm meg?
  Zaynt Anatól raboltam el.Szerintem egyre közelebb kerülnek egymáshoz.Majd rákérdek Zaynnél..
  Liam a korház folyósón koválygott egy elhagyatott részlegen.Amikor meglátott,nem kicsit örült meg.Nevetnem kellet.

  Louist egy szép lány társaságában találtam meg az udvaron.Remélem lesz köztük valami,igy szabad utat nyerek Faith felé.Erre a gondolatra legbelül elmosolyodtam.Nagyon megörült,amikor közöltem vele a hírt: az anyukája jól van.
...
A stúdiózást tökre untam,meg az út is hosszú volt.Zavart,hogy Faith ilyen távol volt tőlem.
-Harry lelkesebben!Többet kell beleadnod a dalba!Érzéssel csináld!Mintha te magad lennél szerelmes és énekelnél valakinek,rendben?-erre elmosolyodtam.Mintha mindenki tudná,hogy szerelmes vagyok.Mintha mindenki tudná,csak titkolják...A dalba beleadtam a szívem,lelkem.De csak azért voltam rá képes,mert az én hercegnőm bearanyozta a gondolataim.     
        

Faith szemszöge:
         Az orvos este tanácsolta,hogy menjünk haza,mert már elég keső volt.A taxira várva Anaval beszélgettünk.
-Olyan kár,hogy Zayn elment rendezni.Nem jó nélküle..-erre én elmosolyodtam.
-Ne légy már ilyen szótlan,anyud jól van,és Harry is mindig veled van!-kacsintott.
-Tudom,de akkor is lesújtó érzés,hogy pár percig nem volt anya.Ha az orvosok nem tudnak segiteni,most...
-Hope Faith Tomlinson,ezt most fejezd be!Az orvosok segitettek,és most jól van,és fel is fog épülni.Ne gondolj örökké a rosszra.-A taxi megérkezett,és mi beszálltunk.A kocsiban kettős érzés fogott el.Szomorú és boldog voltam.Mind kettőre sok okom van.Rengeteg.Örülök is,meg nem is..De abban biztos vagyok,hogy én vagyok a legszerencsésebb ember,mert Harry itt van nekem.

Harry szemszöge:
        Már tülkön ültem hogy hazaérjünk.Látnom kell Faithet.Azon veszem észre magam,hogy ha ő nincs mellettem,nem érek semmit.
-Nyugalom Styles!Nem bírsz magaddal?-kérdezte Niall az autóban,majd nevetett.Erre nem tudtam mit válaszolni,csak kínosan elvigyorodtam.Szerencsére Liam még tovább fokozta a helyzetemet.
-Tudom én,hogy mért mozgólódik így ide-oda,ide-oda,ide-oda..-kezdte el Liam,és előre meg hátra csúszkált az ülésen.Nagyon elvolt.
-Na miért?-kérdezte Loui,kicsit sem jó kedvvel.Mostanában újra előjöttek a hullámvölgyei,de ezentúl nem fog érdekelni.
-Hát F...
-Nézzétek,a házunk!-mentettem ki magam,majd legalább ötször megköszöntem a fentieknek,hogy megérkeztünk.
  Szeretem ezt a házat.Csak jó emlékek jutnak eszembe róla,és most Faith is itt fog élni velünk.Velem..Elmosolyodtam,majd kiszálltunk.
-Bőröndök tesó!Tudod azok is vannak!-ment el mellettem nevetve Liam.Én hirtelen észhez tértem és felé fordultam.
-Nagyon el vagy mostanában,ideje felébredni!-nézett vissza Liam,mikor az ajtó elé ért.
-Rendben,oké.-tettem fel a kezem mosolyogva.

Faith szemszöge:
      -A One Direction házhoz lesz igaz?-kérdezte a taxis.
      -Igen,oda.-mosolygott Ana.Én nem szólva semmit,még mindig az ablakon bambultam kifelé.El kell felejtenem a bánatomat,anya jól lesz,mert erős,és fel fog tudni épülni.Kifújtam a levegőt,és mosolyt próbáltam eröltetni az arcomra.Fog ez menni,Faith.

-Megérkeztünk.-nézett hátra mosolyogva a sofőr.

-Köszönjük,mennyi lesz?-kérdezte Ana,majd fizetett.Amikor kiszálltam,azt hittem elájulok.

-Látod ezt?-böktem oldalba Anat amikor ő is kiszáltt az autóból.
-Azta.-csak ennyit mondott,amin nem tudtam csodálkozni.Ekkor Harryt pillantottam meg,ahogy egy lépcsőfokon ült.Máris jobb kedvem lett.Akaratom ellenére is de oda futtam hozzá.Ő csak ült,és az ökleire támaszkodva bámult a semmibe,és nem vett észre.

-Megtaláljátok ti egymást ebben a házban?-kérdeztem,mikor mellé értem.
-Faith!-csillant fel Harry szeme.Elmosolyodtam.

-Azt hittem már soha nem értek ide.-állt fel Harry,majd közelebb lépett.
-Én is.-néztem magam elé.Még mindig magam alatt voltam egy kicsit.
-Mi a baj?-húzott magához Harry,mire kicsit elpirultam.
-Még mindig a sokk alatt vagyok..-fújtam ki a levegőt.-Nem tudok mit tenni.Mindig is utáltam,hogy ilyen érzékeny vagyok.-néztem Harry szemeibe.Ő mosolygott,majd homlokon puszilt.
-Nincs semmi,amiért rosszul kéne érezned magad.-mondta,és én tudat alatt megöleltem.
-És milyen volt a próba?-kérdeztem miután elváltunk.Harry halványan elmosolyodott,mintha csak eszébe jutott volna valami.
-Hm..-nézett fel Harry.-Tudod mért volt jó?
-Na mért?
-Mert egész vééges-véégig..-húzta el Harry a szavakat-..csak te jártál az eszemben!-mondta,majd közelebb jött,és adott egy szájra puszit.Szerintem mást is adott volna,csak látta,ahogy bent a fiúk az ablakra tapadva bámulnak,amit később én is észre vettem.
-Menjetek már be!-intett nevetve Harry a kezével.Liam a fejét csóválta,majd táncolni kezdett(?!).Mi nem kicsit nevettünk.Szerencsére megjelent mögöttük Ana meg Niall,és elhúzták Liamet,meg Zaynt.Majd Ana visszajött,és kinyitotta az ablakot.
-Csak ügyesen!-majd vissza csukta,és még a függönyöket is behúzta.De hol van Louis?Mind egy.Nem érdekel.
-Hol is tartottunk?-ölelt át még szorosabban Harry.
-Megvan.-mosolygott,majd megérintette az arcomat,és megcsókolt.Egy ilyen csókra vártam egész életemben.Ilyen forróra és ilyen szenvedélyesre.Nehezen tudtam megállni,hogy a hasamhoz ne kapjak,mert a pillangók egyre erősebben repültek.De nem figyeltem rá.Csak ennek a gyönyörű pillanatnak éltem.Ebben a tíz percben úgy érzem minden megszűnt körülöttünk.Amikor Harry ajka elvállt az enyémtől,nagy levegőt vettem,és nekidőltem mellkasának.Ő ajkát a fejemre tette,és simogatta a hajam.
-Meg akarod nézni a házat?-kérdezte kis idő múlva.
-Persze.-néztem rá,és olyan csillogást láttam a szemében,amilyen fényes csillogása még egy csillagnak sincsen.

22.Rész

                                                -Ne!


Zayn szemszöge:
           Amikor Louis elejtette a telefont,nagyon megijedtem.Odasiettem hozzá,de ő nem tudott megszólalni.Felkaptam a telefont a földről,és beleszóltam.
-Igen,itt Louis barátja,Zayn Malik.
-Üdvözlöm.A Doncaster-i korházból telefonálok.Itt Dr. Calder beszél.-köszörülte meg a torkát valaki.
-Mi történt,Louist nagyon lesújtotta valami.
-Ez megérthető.Louis Tomlinson édesanyja,Jill Tomlinson,és egy másik nő,Sara Tomlinson súlyos autóbalesetet szenvedtek Doncaster közelében.Nagyon veszélyes állapotba kerültek.Nem gondolunk a legrosszabbra,de...
-Odamehetünk?-vágtam az orvos szavába.
-Persze,ezért is hivtam Mr.Tomlinsont.Ha ideérnek,keressenek meg,és én majd beszámolok a körülményekről.
-Rendben.Köszönjük szépen.
-A munkám része.-majd letette a telefont.Louishoz fordultam.A szeme könnyben ázott.
-Haver,nyugodj le.Minden rendbe jön.-Lou keserűen csóválta a fejét.
-Nem hiszem,Zayn.Rossz érzetem van.
-Ilyenkor mindenkinek rossz érzései vannak.Ha az a másik nő nem is,de anyukád mindenképp felépül.-vigasztaltam.De ekkor Loui hirtelen a szemembe nézett.
-De az a másik nő a keresztanyám,és Faith édesanyja!-emelte fel a hangját.Erre a mondatra,nagyot néztem.Én hülye...

Harry szemszöge:
        Egyszerűen imádom Faith-et.Hiába is kezdenék gondolkodni azon,hogy mennyire nagyon szeretem,úgysem tudnám kifejezni.Imádom mindenét.Ez a legjobb kifejezés.Miután végeztünk a kakaóval,csak ültünk,és néztük egymást,es ekkor az egyik szekrényen megpillantottam egy fényképezőgépet.
-Az ott a tiéd?-mosolyogtam Faith-re.
-Igen.
-Akkor csinálhatnánk egy pár képet.Benne vagy?-kacsintottam.
-Benne!-nevetett.Felugrottam,és elvettem a gépet.
-Hú,ez de király!-vigyorogtam,szembe forditottam magammal,és csináltam egy képet.
-Még nem láttál fényképezőt?-nevetett Faith.Szeretem mikor boldog.Szeretem nézni..
-Hát ha belegondolok....-túrtam bele a hajamba.
-Bolond vagy!-dőlt nekem Faith.
...
      A képek nagyon jól sikerültek.Boldog vagyok,hogy végre van közös képünk is.Rövid videókat is csináltunk,és mikor néztük,nagyon sokat nevettünk.
-Nézd ez a kedvencem..-fogta meg Faith a kezem,hogy ne vigyem tovább a következő videóra.Annyira puha és meleg keze van.Beleborzongtam az érintésébe.Faith egy videóra mutatott:

 -Cuki Harry!-nézett rám Faith,amire akaratlanul elmosolyodtam.

Majd a következő képre tértem.
-Ó nekem meg ez a kedvencem..Faith,ezen egyszerűen csodálatos vagy..-húztam közelebb,mire elpirult.-Mondd,hogy lehetsz ennyire gyönyörű?-kérdeztem,és a képre néztem:

-Ne túlozz.Nem vagyok gyönyörű..-itt elgondolkodott.-Csak simán boldog.
-És mért vagy boldog?-bújtam oda hozzá,majd a hajával játszodtam.
-Mert olyan személlyel lehetek,aki fontos nekem.Nagyon fontos..-nézett rám gyönyörű szemeivel.Kis ideig tűrtem a pillantását,majd letettem a fényképező gépet.Felé fordultam,majd megérintettem az állát,és megcsókoltam.Ebben a pillanatban ránk nyitottak.De,hogy mért mindig akkor,amikor nem kéne?!

Faith szemszöge:
             Már megint megzavartak.De,hogy mért nem lepődtem meg?..Már megint mi lehet?
-Sziasztok srá..Ó,bocsi.-szeppent meg Zayn,de egyben egy kaján vigyor is elterült az arcán.-Nem akartam zavarni.Bocs Harry.-vigyorgott Zayn.Hazz elmosolyodott,majd elnevette magát.
-De mért is jöttél?-kérdeztem.
-Ú,tényleg.Zayn bacsukta maga mögött az ajtót,majd közelebb jött.Harryvel összenéztünk,majd a pillantását fürkésztük.
-Az van,hogy be kell mennünk a korházba..
-Úristen,mi történt?-komolyodott el Harry.
-Louis és Faith édesanyja balesetezett Doncaster felé..
-Hogy?-emeltem fel a hangom.-Zayn,ilyennel ne hülyéskedjetek!
-Nem vicc.Az előbb hivott az orvos..
-Nem hiszem el.-csuklott el a hangom.
-Ne aggódj.-ölelt magához Harry.-Nem lesz semmi baj.
-Harry könnyen beszélsz!-kezdtem el kiabálni.
-Faith,tényleg nyugodj meg.Louis is próbál,és..
-Louis!-jutott eszembe,majd felálltam és kifuttam.Lou ebben a percben lépett ki a folyósóra könnyes szemmel.Odaszaladtam hozzá,és teljes erőmből megöleltem.Ő is vigasztalásra szorult,de ő erősebb volt.
-Nem lesz semmi baj..Az orvosok mindent megtesznek,hogy...hogy rendbe jöjjenek.-mondta Loui remegő hangon,és a hátam súrolta.Csak bólogattam.Komolyan nem történhet már velünk semmi jó?

...

Az autóban csend volt.Tudatomon kivül,de Harrynek voltam dőlve,és ő simogatta a fejem.
-Nyugodj meg,rendben?-súgta a fülembe.Olyan védelmező volt..
-Próbálok..-töröltem le egy könnycseppet.
-Akkor jó.-puszilt bele a hajamba Harry.

Harry szemszöge:
        Ez után a csodálatos reggel után pont ez kellet.Szegény Faith.Utálom igy látni..Louit sem láttam még ilyen szomorúnak.Nem akarom előtte pátyolgatni Faith-et,mert tudom,hogy rosszul esik neki,de ezt valamért kötelességemnek érzem...

Louis szemszöge:
         Nagyon megrenditett,az amit az orvos mondott.Féltem anyut,keresztanyut,és rosszul is érzem magam.Ha nem mondtam volna,hogy mennyenek Doncasterbe,most nem lenne ez..És Harry is olyan előszeretettel veszi kezelésbe Faith-et,hogy ez már sok.Talán járnak?..Remélem,hogy nem.Harry sosem hazudna nekem.

Faith szemszöge:
       A korházba lépve megremegtem.A korházról csak rossz emlékeim vannak.Nem akarok itt lenni...Nem akarom,hogy megint rosszul süljön el valami.Mivel a Doncasteri korházban voltunk,még az orvost sem ismertem.A folyósón kóboroltunk,amikor szembe jött velünk.
-Jó napot,Dr.Calder?-állitotta le Zayn az orvost.
-Személyesen.Önök a Doncasteri áldozatok rokonai?
-Áldozatok?!-nézett fel Louis.
-Jobban mondva sérültek.Elnézést.Szóval..-gondolkodott az orvos.-Az állapotukat stabilizáltuk,de még bizonytalanok vagyunk.Ha gondolják be lehet menni látogatni.Negyedik emelet,6. szo....-de nem tudta befejezni,mert egy kissé alacsony ápolónő rohant felénk.
-Doktor úr!A negyedik emelet,6. szobából,az egyik nőnek leállt a szive!Jöjjön gyorsan!-Louval összenéztünk.Hirtelen nem éreztem a lábam,és meginogtam,de Harry erősen maga mellett tartott.
-Sh..gyere szépen,hercegnő..-mondta,majd egy szék felé segitett.Éreztem,hogy Harry együtt érzett velem.Nagyon szeretem őt.

Nem tudtam mit érzek,csak azt láttam,ahogy az orvos is elrohan,és reménykedtem,hogy nem az én anyámat szólitotta magához az ég...

Louis szemszöge:
       Fogalmam sem volt mit higgyek,vagy gondoljak..Mért kell nekem mindig megérezni,ha történni fog valami rossz?!Egy távoli székhez botorkáltam..egyedül akartam lenni.Csak ne anyut...Istenem,hagyd őt meg nekem.Sirtam,muszály volt sirnom...Arcomat a tenyerembe temettem,és úgy ültem.Ekkor meghallottam egy hangot.Angyali volt,és simogatta a fülem.
-Szia.-mondta valaki.Előttem állhatott,mert onnan jött a hang.Vagy csak képzelődöm?..Felnéztem.

21.Rész

                                            -Mr. Tomlinson...

Faith szemszöge:
Harry lassan csókolt,és érzékien.Most már tudom,ő az akire idáig vártam.Harry karjaimat a nyakába helyezte,majd szorosan magához húzott.A fellegekben éreztem magam.Ajka elvált az enyémtől,és gyönyörű szemeivel rám nézett.
-Annyira szeretlek..-suttogta Harry,és még erősebben megölelt.-Már csak egy kérdés van.-nézett végig rajtam,majd a szememnél megállt.
-Harry,én is szeretlek.Eddig nem mertem ki mondani,de most már bátran állitom.Sze-ret-lek.-szótagoltam mosolyogva.
-Tényleg?-nézett aranyosan.-El sem hiszem!-nevetett halkan,majd hevesen megcsókolt,és az ölébe vett.Kilépve a fürdőböl,Harry átszaladt velem a szobájába.Majd óvatosan lefektetett az ágyra.Ledőlt mellém,és felém hajolt.Adott egy szájra puszit,és elmosolyodott.
-Ugye tudod,hogy most egy álmom vált valóra?Hm?-simogatott meg.
-Azt nem gondoltam volna...-néztem rá.
-Pedig igen...Mostmár én is elmondhatom magamról,hogy van egy hercegnőm,aki mindennél fontosabb nekem.-itt elgondolkodott.-Ha a hercegnőm is beleegyezik.-pöckölte meg a fülemet..Nagyon édes volt.
-A hercegnő időt kér.Még nem tudom,hogy ez a kapcsolt milyen hatással lenne másokra,a többiekre..-de nem tudtam befejezni.
-Én az életem végéig is várnék rád.És engem nem érdekel a mások véleménye.-húzódott közelebb,és megfogta a kezem.Elmosolyodtam,és éreztem,hogy végre van valaki,aki teljes szivéből szeret,és én is őt.

Louis szemszöge:
       Csak forgolódtam.Nem tudtam aludni.Faith és Harry kint van.Ketten vannak kint...és ki tudja mit csinálnak..
Jaj Louis,fejezd már be!Harry úgy is megmondta,hogy nem akar semmit Faith-től,és ezt meg is igérte..Próbáltam elhessegetni a gondolataimat.Hirtelen egy rossz érzés fogott el.A szivem tájékán is szúrni kezdett.Felültem,és vettem egy mély levegőt.Kikászálódtam az ágyból,és gondoltam kimegyek,iszom egy pohár vizet.Ahogy a folyósón mentem,kuncogást hallottam Harry szobájából.
-Ugye nem?...-gondolkodtam  Lou!Megint nem birsz parancsolni a féltékenységednek.Hagyd!-mondtam magamban.Harry szavaival nyugtattam magam:,,Nem.....én nem akararok tőle semmit,,.

-Helo.-hallottam meg egy hangot.Megfordultam,és Liammel találtam szemben magam.

-Szia.-mondtam,és próbáltam leplezni csalódottságom.
-Mi a helyzet,te sem tudsz aludni?-mosolygott rám Liam.
-Nem igazán..-néztem magam elé.
-Harry és Faith igazán jó páros,nem?-kérdezte Liam a konyhába érve,nem is sejtve,hogy ezzel a kérdéssel fájdalmat okoz.
-Igazán?-néztem rá.
-Szerintem nagyon aranyosak lennének együtt.Nagyon találnak,és Harry még soha nem nézett igy lányra...és soha nem is viselkedett igy,ezt te is tudod..de látom valami baj van.
-Mi?Nem semmi...-vigyorogtam,majd kitöltöttem a vizet.Liam furán nézett,majd folytatta.
-És ez a verekedés...Nem néztem volna ki Harryből,hogy verekedne lányért.-mosolygott elismerően.
-Ja..-csak ennyit tudtam mondani.
-De Lou,haver.Hallod?Tényleg nincs semmi gond?Olyan letörtnek tűnsz,és nem csak tűnsz,hanem az is vagy..
-Hát,ha jobban magamba nézek...-kezdtem kiönteni a lelkem,de ekkor..
-Sziasztok.-suttogta valaki.
-Szia Hazz.-mosolygott Liam.Megfordultam,és megforgattam a szemem.
-Heló Harry..-fordultam vissza.Harryre néztem,és nagyon meglepődtem.A szeme csillogott,a haja furán állt,és sugárzott a boldogságtól.

-Jól vagy,tesó?-kérdezte Liam.
-Nagyon..-vigyorgott Harry.-Nagyon,nagyon,nagyon..-és kivett a hűtőből egy üveg pepsit.
-És mitől?!-kérdeztem.Harry elgondolkodott.
-Egyszerűen jól vagyok,és ennyi.
-Faith nincs a szobájában..-nevetett Liam,mire nagyot néztem.Harry elvörösödött.
-Talán mert velem van!-kacsintott Harry,és elment.
-Mi lesz még itt..-nevetett Liam. ,,Nem alvás,na az lesz..,,-mondtam magamban.

Faith szemszöge:
       Reggel,mikor felkeltem,úgy éreztem,hogy bámulnak.Nem tévedtem.Kinyitottam a szemem,és Harrzvel találtam szemben magam.Mellettem volt,és félkarjára támaszkodva nézett.Rámosolyogtam,és elöntött a melegség.

-Jó reggelt szépségem..-mondta,és még mindig csak a szemembe nézett.
-Jó reggelt!-vigyorogtam.Annyira jó volt mellette ébredni.Mellette ébredni?!Mi?Na ne Faith.Harry szobájában aludtál,meghozzá Harryvel?
-Jaj ne Harry..elaludtunk..-mondtam kétségbeesve,és fel akartam ülni,de Harry visszatartott.
-A-a.Most itt marad a hercegnő..Itt marad Harryvel.-hangsújozta ki a ,,Harryt,, ,majd megpuszilt.-Nézd csak mit hoztam.-mondta,majd az éjjeli szekrényre mutatott,amin két kakaó volt.

-Ezt nekem?-örültem meg.
-Csak neked!-mosolygott rám aranyosan,majd átnyújtotta az egyik poharat.Majd Hazza betakart minket.Louissal is igy kakaóztunk régen...
-Ma megyünk a One Direction házba igaz?
-Uhum..-mondta Harry ivás közben.-Alig várom,hogy megmutassam neked Londont.Majd mindent körbe járunk.
-Egy nap nem lesz elég erre..-nevettem.
-Ki mondta,hogy egy nap?!-nevetett Harry is.

Louis szemszöge:
       Az éjjeli konyhajelenet után nagyon rosszul aludtam.A telefonom csöngésére ébredtem.Nem volt kedvem felvenni,de mikor már vagy ötödször csinálta egymás után,meguntam.Amikor felvettem a telefont,pont akkor nyitottak be.
-Loui...-kezdte Zayn.
-,,Egy perc,,-tátogtam.De ekkor valami borzasztó dolgot mondtak nekem a telefonban.Nem hittem a fülemnek.Tudatomon kivül ejtettem el az iPhon-om és csak néztem a semmibe.Ezért lett volna az a rossz érzés...Ez nem lehet igaz!
-Valami baj van?-kérdezte a még mindig az ajtóban álló Zayn,majd közelebb jött.
-Zayn,én...
-Mr.Tomlinson,itt van még?-szürődött ki a hang a készülékből..

                 

20.Rész

                                          -Merész vagy?

                                 

http://www.youtube.com/watch?v=TH2tp72T13ohallgasd:)

Faith szemszöge:
       Ahogy Harry most rám nézett,azt a nézést semmihez sem tudtam hasonlitani. Megfordult,odasietett hozzám,és az ölébe vett.
-Faith..-simitott végig a homlokomon.-Hogy kerülsz ide?Nem szabadna itt lenned.
-Harry...-öleltem magamhoz.-Kérlek,ne tégy hülyeséget miattam!-fogtam kezeim közé arcát.Harry könnyes szeme megcsillant,és ő féloldalasan elmosolyodott.-Nem akarom,hogy bajod essen...-mondtam.
-Jaj,Faith..-nézett mélyen a szemembe Harry.
-Jaj,Harry!Jaj,Faith!Befejeznétek a nyáladzást?!-hallottam meg egy ismert hangot.-Apropó Faith.-vigyorodott el Raymond,majd  idejött hozzánk.Harry mégjobban szoritott.Ray megragadta a karomon a kötéseket,és megszorongatta a kezem.Sirni kezdtem.Nem tudtam parancsolni a könnyeimnek.-Az enyém vagy drágaságom.És tudod mért?!Mert megjegyeztelek!Nem úgy ahogy terveztem,de ezek a szép,szines foltocskák legalább majd emlékeztetnek rám!Csak mert mindig meg foglak találni!Az enyém vagy Hope Faith Tomlinson!-emelte fel a hangját.Majd odahajolt hozzánk.
-Az enyém!-suttogta.
-Ebből most lett elég!-emelte fel Harry a hangját.Lassan elengedett,és intett valamit Louisnak.Louis kis gondolkodás után bólintott,majd közeledett felém.
-Ideje mennetek,Faith..-emelt fel.
-Mi?!Nem!Loui nem fogom itthagyni!Meg fogom akadályozni!
-Nem Faith.-indult el velem Louis.-Én fogom megakadályozni!-mondta magabiztosan.Amikor kiértünk a zsákutcából Louis óvatosan letett.

Felnéztem a ,,Zsákutca,, táblára,és kirázott a hideg.Ó na Faith!Mit csinálsz?!Ott hagyod a számodra legfontosabb embert?...
-Louis most megyek vissza!Ne is próbálj megállitani!-kiabáltam.Ő hátulról megölelt.Ez jól esett,de még mindig bennem volt a félelem,és féltés.
-Nem Faith,nem mehetsz,és nem fogsz visszamenni!A te biztonságod is nagyon fontos..Nem lenne jó,ha bele avatkoznál..Én majd elrendezem.-bújt bele a vállamba.Ekkor kiáltást hallottunk.Louis felkapta a fejét,és úgy húzott magához.Ana feldúltan futott felénk.
-Louis!Verekednek!-kapkodott levegőért,és nagyon meg volt rémülve.Sirórohamom lett,és nem kaptam levegőt.Lou rám nézett,majd homlokon puszilt.
-Menjetek haza.Zayn mindjárt értetek jön.Én még leállitom őket!-majd elengedte a kezem,és visszasietett a sötét utcába.
-Ana!Úgy félek!-kapaszkodtam bele barátnőmbe.
-Ne aggódj..Louis le tudja rendezni a dolgot.Nem lesz semmi baj..-próbáltam hinni a legjobb barátnőmnek,de nem ment.Csak egyet akartam.Hogy Harry épségben megússza az egészet.
-Én vittem bajba!Miattam van ott!Ana fel tudod ezt fogni egyáltalán?
-Nem!Nem fogom felfogni,mert ez nem igy van!Meg nem halljam még egyszer,hogy magadat okolod!-már nem tudtam mit mondani.Zayn autója megállt előttünk.Zayn sietve szállt ki belőle.
-Sziasztok!-nézett ránk.-Jól vagytok?Ana?Faith?-jött ide.Ana hevesen bólogatott,majd rám nézett.
-Én jobban,Zayn.De Faith feldúlt,és kimerült.
-Meg tudom érteni..Louis azt mondta,hogy vigyelek haza titeket,és többen ne menjünk oda,mert feltűnő lesz.Elképesztő ez   a Raymond..-súrolta meg a hátam.-Na de menjünk!Pihenésre van szükségetek.-majd beszálltunk az autóba.Álmos,és fáradt voltam,de semmiért nem tudtam volna lecsukni a szemem.Ennyire még sosem fájt a szivem.A szállodához érve újra előtörtek belőlem a rossz emlékek.Azt akartam,hogy Harry itt legyen velem.Azt,hogy megint összebújjunk,mint amikor LA-ben vihar volt..A szobám üres volt.Üres és csendes.Egyszerre kinyilt az ajtó..Felültem,és csak abban reménykedtem,hogy Harry az.De csalódtam.
-Szia.-suttogta Ana.-Kell valami?Hozzak valamit?-kérdezte csendesen.
-Nem kell,köszönöm..-néztem magam elé.
-Rendben...akkor,jó éjt!-mondta.Bólintottam,és Ana kiment.Nagyon fájt mindenem,de nem akartam,hogy valaki is beszéljen velem.Kivéve egyet.Harryt.Muszály volt magamra eröltetnem egy kis alvást,mivel már nagyon késő volt.De hol van Harry,meg Louis?Nehezen hunytam le a szemem.Minden percben felnyitottam,hogy megnézzem,Harry itt van-e már mellettem,de nem volt ott.Már vagy egy órája forgolódtam,amikor ajtócsukódást hallottam.Képzelődöm?Nem tudtam mire vélni,de elhatároztam,hogy megnézem mi lehet az.Lassan álltam fel,és mentem a folyósó felé.A nappaliból fény szűrődött ki.Felgyorsitottam lépteim,és oda mentem.Az ajtó előtt Louis és Harry állt.Lou nagyon aranyos volt,épp Harrynek segitett.Harryre nézve összerezzentem.A karját fájtatta,és a szája is ki volt hasadva.
-Harry..-suttogtam,mire mind ketten megfordultak.
-Szia Faith..-mosolygott zavartan.
-Hát igen,megérkeztünk.-vakarta meg Louis a tarkóját.-Nehezen,de megérkeztünk.
-Köszönöm,Lou,hogy megérkeztetek..nem épségben,de megérkeztetek.-mosolyogtam halványan.Annyira örülök,hogy egy ilyen unokatestvérrel ajándékozott meg az ég.

Megöleltem Louist,amit viszonzott is
-Szerintem Hazz nem bánná,ha mennétek,és orvosolnátok a sebeit.Most hagylak titeket.Jó éjt!-mosolygott,de ez nem volt őszinte mosoly.Majd Lou bement a szobájába.
-Sajnálom,Faith..én nem akartam,de..-itt megakadt,és rám nézett.-De ahogy mondtam,nem engedem meg,hogy téged bántsanak.-megharaptam a szám szélét,és megöleltem.
-Én meg azt nem akarom,hogy miattam bántsanak téged.Most pedig gyere,orvosoljuk ezeket a sebeket.-mondtam,mire Harry elmosolyodott,majd követett.

A fürdőben Harry nekidőlt a falnak,és én úgy rendezgettem a száját.Csak most tudtam igazán megfigyelni,milyen kihivó,és formás ajkai vannak.Harry néha felszisszent,jelezve,hogy nem kellemes érzések uralkodnak rajta.Ilyenkor fújtam a sebet,hogy ne fájjon annyira.Ezt Harry látszólag nagyon élvezte.De a végére szép munkát végeztem,és szépen rendbehoztam a száját.Büszkén hátráltam,hogy jobban szemügyre vegyem.
-Na milyen lett?-nézett rám aranyosan Harry.
-Jó lett.Megcsináltam.-mosolyogtam.
-Hercegnő,ha te nem lennél nekem...-húzott magához,de nem fejezte be a mondatát,mert elgondolkodott.
-Merész vagy,Faith?-mosolygott melegen.Nagyot néztem.

-Hogy jön ez ide?-nevettem halkan.
-Csak válaszolj.-nézett végig rajtam.
-Igen.-mondtam kis gondolkodás után.
-Mennyire?-nézett a szemembe Harry.Nem tudtam mit akar elérni ezekkel a kérdésekkel,de ha már ő csinálja én mért ne?
-El sem tudod képzelni mennyire...-húztam az agyát,mire megforditott,igy most én voltam a falnak szoritva.
-Ahhoz elég merész lennél,hogy engem megcsókolj?-húzódott közelebb Harry.Pedig azt hittem,ennél közelebb már nem jöhet.Kezdtem belemelegedni a párbeszédbe.Gondolkodás nélkül válaszoltam.
-Igen!
-Itt és most?-lepődött meg Harry,és ravaszul elvigyorodott.
-Persze!-mondtam.
-Akkor gyere!-csillant fel Hazza szeme.Közeledni kezdtem felé,de ő gyorsabb volt..