20.Rész

                                          -Merész vagy?

                                 

http://www.youtube.com/watch?v=TH2tp72T13ohallgasd:)

Faith szemszöge:
       Ahogy Harry most rám nézett,azt a nézést semmihez sem tudtam hasonlitani. Megfordult,odasietett hozzám,és az ölébe vett.
-Faith..-simitott végig a homlokomon.-Hogy kerülsz ide?Nem szabadna itt lenned.
-Harry...-öleltem magamhoz.-Kérlek,ne tégy hülyeséget miattam!-fogtam kezeim közé arcát.Harry könnyes szeme megcsillant,és ő féloldalasan elmosolyodott.-Nem akarom,hogy bajod essen...-mondtam.
-Jaj,Faith..-nézett mélyen a szemembe Harry.
-Jaj,Harry!Jaj,Faith!Befejeznétek a nyáladzást?!-hallottam meg egy ismert hangot.-Apropó Faith.-vigyorodott el Raymond,majd  idejött hozzánk.Harry mégjobban szoritott.Ray megragadta a karomon a kötéseket,és megszorongatta a kezem.Sirni kezdtem.Nem tudtam parancsolni a könnyeimnek.-Az enyém vagy drágaságom.És tudod mért?!Mert megjegyeztelek!Nem úgy ahogy terveztem,de ezek a szép,szines foltocskák legalább majd emlékeztetnek rám!Csak mert mindig meg foglak találni!Az enyém vagy Hope Faith Tomlinson!-emelte fel a hangját.Majd odahajolt hozzánk.
-Az enyém!-suttogta.
-Ebből most lett elég!-emelte fel Harry a hangját.Lassan elengedett,és intett valamit Louisnak.Louis kis gondolkodás után bólintott,majd közeledett felém.
-Ideje mennetek,Faith..-emelt fel.
-Mi?!Nem!Loui nem fogom itthagyni!Meg fogom akadályozni!
-Nem Faith.-indult el velem Louis.-Én fogom megakadályozni!-mondta magabiztosan.Amikor kiértünk a zsákutcából Louis óvatosan letett.

Felnéztem a ,,Zsákutca,, táblára,és kirázott a hideg.Ó na Faith!Mit csinálsz?!Ott hagyod a számodra legfontosabb embert?...
-Louis most megyek vissza!Ne is próbálj megállitani!-kiabáltam.Ő hátulról megölelt.Ez jól esett,de még mindig bennem volt a félelem,és féltés.
-Nem Faith,nem mehetsz,és nem fogsz visszamenni!A te biztonságod is nagyon fontos..Nem lenne jó,ha bele avatkoznál..Én majd elrendezem.-bújt bele a vállamba.Ekkor kiáltást hallottunk.Louis felkapta a fejét,és úgy húzott magához.Ana feldúltan futott felénk.
-Louis!Verekednek!-kapkodott levegőért,és nagyon meg volt rémülve.Sirórohamom lett,és nem kaptam levegőt.Lou rám nézett,majd homlokon puszilt.
-Menjetek haza.Zayn mindjárt értetek jön.Én még leállitom őket!-majd elengedte a kezem,és visszasietett a sötét utcába.
-Ana!Úgy félek!-kapaszkodtam bele barátnőmbe.
-Ne aggódj..Louis le tudja rendezni a dolgot.Nem lesz semmi baj..-próbáltam hinni a legjobb barátnőmnek,de nem ment.Csak egyet akartam.Hogy Harry épségben megússza az egészet.
-Én vittem bajba!Miattam van ott!Ana fel tudod ezt fogni egyáltalán?
-Nem!Nem fogom felfogni,mert ez nem igy van!Meg nem halljam még egyszer,hogy magadat okolod!-már nem tudtam mit mondani.Zayn autója megállt előttünk.Zayn sietve szállt ki belőle.
-Sziasztok!-nézett ránk.-Jól vagytok?Ana?Faith?-jött ide.Ana hevesen bólogatott,majd rám nézett.
-Én jobban,Zayn.De Faith feldúlt,és kimerült.
-Meg tudom érteni..Louis azt mondta,hogy vigyelek haza titeket,és többen ne menjünk oda,mert feltűnő lesz.Elképesztő ez   a Raymond..-súrolta meg a hátam.-Na de menjünk!Pihenésre van szükségetek.-majd beszálltunk az autóba.Álmos,és fáradt voltam,de semmiért nem tudtam volna lecsukni a szemem.Ennyire még sosem fájt a szivem.A szállodához érve újra előtörtek belőlem a rossz emlékek.Azt akartam,hogy Harry itt legyen velem.Azt,hogy megint összebújjunk,mint amikor LA-ben vihar volt..A szobám üres volt.Üres és csendes.Egyszerre kinyilt az ajtó..Felültem,és csak abban reménykedtem,hogy Harry az.De csalódtam.
-Szia.-suttogta Ana.-Kell valami?Hozzak valamit?-kérdezte csendesen.
-Nem kell,köszönöm..-néztem magam elé.
-Rendben...akkor,jó éjt!-mondta.Bólintottam,és Ana kiment.Nagyon fájt mindenem,de nem akartam,hogy valaki is beszéljen velem.Kivéve egyet.Harryt.Muszály volt magamra eröltetnem egy kis alvást,mivel már nagyon késő volt.De hol van Harry,meg Louis?Nehezen hunytam le a szemem.Minden percben felnyitottam,hogy megnézzem,Harry itt van-e már mellettem,de nem volt ott.Már vagy egy órája forgolódtam,amikor ajtócsukódást hallottam.Képzelődöm?Nem tudtam mire vélni,de elhatároztam,hogy megnézem mi lehet az.Lassan álltam fel,és mentem a folyósó felé.A nappaliból fény szűrődött ki.Felgyorsitottam lépteim,és oda mentem.Az ajtó előtt Louis és Harry állt.Lou nagyon aranyos volt,épp Harrynek segitett.Harryre nézve összerezzentem.A karját fájtatta,és a szája is ki volt hasadva.
-Harry..-suttogtam,mire mind ketten megfordultak.
-Szia Faith..-mosolygott zavartan.
-Hát igen,megérkeztünk.-vakarta meg Louis a tarkóját.-Nehezen,de megérkeztünk.
-Köszönöm,Lou,hogy megérkeztetek..nem épségben,de megérkeztetek.-mosolyogtam halványan.Annyira örülök,hogy egy ilyen unokatestvérrel ajándékozott meg az ég.

Megöleltem Louist,amit viszonzott is
-Szerintem Hazz nem bánná,ha mennétek,és orvosolnátok a sebeit.Most hagylak titeket.Jó éjt!-mosolygott,de ez nem volt őszinte mosoly.Majd Lou bement a szobájába.
-Sajnálom,Faith..én nem akartam,de..-itt megakadt,és rám nézett.-De ahogy mondtam,nem engedem meg,hogy téged bántsanak.-megharaptam a szám szélét,és megöleltem.
-Én meg azt nem akarom,hogy miattam bántsanak téged.Most pedig gyere,orvosoljuk ezeket a sebeket.-mondtam,mire Harry elmosolyodott,majd követett.

A fürdőben Harry nekidőlt a falnak,és én úgy rendezgettem a száját.Csak most tudtam igazán megfigyelni,milyen kihivó,és formás ajkai vannak.Harry néha felszisszent,jelezve,hogy nem kellemes érzések uralkodnak rajta.Ilyenkor fújtam a sebet,hogy ne fájjon annyira.Ezt Harry látszólag nagyon élvezte.De a végére szép munkát végeztem,és szépen rendbehoztam a száját.Büszkén hátráltam,hogy jobban szemügyre vegyem.
-Na milyen lett?-nézett rám aranyosan Harry.
-Jó lett.Megcsináltam.-mosolyogtam.
-Hercegnő,ha te nem lennél nekem...-húzott magához,de nem fejezte be a mondatát,mert elgondolkodott.
-Merész vagy,Faith?-mosolygott melegen.Nagyot néztem.

-Hogy jön ez ide?-nevettem halkan.
-Csak válaszolj.-nézett végig rajtam.
-Igen.-mondtam kis gondolkodás után.
-Mennyire?-nézett a szemembe Harry.Nem tudtam mit akar elérni ezekkel a kérdésekkel,de ha már ő csinálja én mért ne?
-El sem tudod képzelni mennyire...-húztam az agyát,mire megforditott,igy most én voltam a falnak szoritva.
-Ahhoz elég merész lennél,hogy engem megcsókolj?-húzódott közelebb Harry.Pedig azt hittem,ennél közelebb már nem jöhet.Kezdtem belemelegedni a párbeszédbe.Gondolkodás nélkül válaszoltam.
-Igen!
-Itt és most?-lepődött meg Harry,és ravaszul elvigyorodott.
-Persze!-mondtam.
-Akkor gyere!-csillant fel Hazza szeme.Közeledni kezdtem felé,de ő gyorsabb volt..